Különleges kiképzés kezdő harckocsivezetőknek

Négy harckocsi lánctalpa szaggatta már korán reggel a csonánkai bázis anyagos-homokos-dudvás talaját. A központi kiképző bázis állományába tartozó T–72-esekkel a nemzetvédelmi egyetem harmadéves, harckocsizó szakos hallgatói „harcászkodtak", a menetet, valamint a tüzelőállások elfoglalását gyakorolták – mindezt a „védelmi harc előkészítése" tárgykörében.

A tábornoktól megtudtuk: a kiképző bázison és az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolában is sokan vannak, akik a mai napig viselik a harckocsizók fekete színű barettját, vagyis egykoron „tankos" alakulatoknál szolgáltak. És természetesen a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatói között is szép számmal akadnak olyanok, akik harckocsizóként kezdték katonai pályafutásukat. A különleges vezetési gyakorlatot elsősorban a számukra rendezték meg.

– Úgy gondolom, a fegyvernemi kultúrát őrizni és ápolni kell, éppen ezért szerveztük meg a mai vezetési gyakorlatot. És nem mellesleg mind a katonáknak, mind pedig a lánctalpasoknak előnyös a mai foglalkozás. Hiszen a katonák a már egyszer megtanult szakmájuk fogásait eleveníthetik fel, az eszközök pedig addig sem a hangárokban állnak – mondta Isaszegi tábornok, aki hangsúlyozta: Csobánkán gyakran vesznek részt a KKB harckocsijai a különféle kiképzési foglalkozásokon. Nemcsak a tiszthelyettesek felkészítése során, hanem a szerződéses katonák alapkiképzésében is használják a tiszteletet parancsoló harci eszközöket.

Természetesen, aki ezen a rendkívüli vezetési gyakorlaton be akart ülni a harckocsi „volánja" mögé, annak át kellett esnie a mindenki számára kötelező, megelőző foglalkozásokon. Azaz a biztonsági rendszabályok elsajátításán, valamint a T–72-es harckocsi technikai adatainak és a vezetéshez szükséges alap tudnivalók megismerésén. Mindezt a vezetési pálya bemutatása követte. Mégpedig egy rögtönzött terepasztalon, harckocsi makettekkel, a nyomvonal és akadályelemek feltüntetésével…

S bár a résztvevők közül néhányan kevesellték, hogy az alig nyolcszáz méteres pályán mindössze három akadályelemet építettek ki a „rendezők", kiderült, hogy a kezdő harckocsivezetők legelső, úgynevezett 1-es számú vezetési gyakorlatára mindössze ennyit ír elő a szabályzat. Így az önkénteseknek – kezdő harckocsivezető lévén – be kellett érniük egy szűk átjárón történő áthaladással, egy kanyarral és egy rövid szlalommal.

A rendkívüli vezetési gyakorlaton részt vett dr. Felházi Sándor mérnök ezredes. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Kossuth Lajos Hadtudományi Kar dékánja is. A pálya leküzdése után elmondta: második alkalommal vezetett T–72-es harckocsit, ám ugyanúgy élvezte mint először.

– Azt hiszem, ha azt szeretnénk, hogy felkészült embereink legyenek, akkor a vezetői állománynak is be kell mutatnunk ezeket az eszközüket, s az sem árt, ha a parancsnokok tudják is azokat vezetni – mondta, majd hozzátette azt is, hogy hatalmas élmény volt a több mint negyven tonnás monstrumot irányítani., Mégpedig úgy, hogy a vezetés szabályos, azaz a gyakorlat céljainak megfelelő legyen.

Az ezredes – aki egyébként korábban, még a ’80-as években, egy önjáró tüzérosztálynál szolgált – elmondta azt is, hogy számára nem volt teljesen idegen számára a lánctalpas technikák vezetési módja. Sőt, véleménye szerint, az önjáró tüzérségi eszközt, vagyis a Gvozgyikát jóval nehezebb irányítani, mint a T–72-est.

További képek:

Fotó: Szűcs László