Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Leszerelt az utolsó utasszállító Mi-8-as

Szöveg: Magó Károly fõtörzsõrmester |  2009. augusztus 6. 5:55

2009. július 23-án a 10446-os oldalszámú helikopter utolsó repülésével elbúcsúzott a Mi-8-as utasszállító típusváltozata a katonai szolgálattól hazánkban. Ez az esemény hasonlatos volt ahhoz, mint amikor nyugdíjba megy egy kollégánk, és az utolsó munkanapon elbúcsúzunk tőle.

Eszünkbe jutnak a közös emlékek, a sok érdekes történet, melyekről a fiatalabb munkatársak lehet, hogy még nem is hallottak. Az első ilyen emlékkép 1969. április 4-e, amikor a korábbiaktól egy kicsit eltérő Mi-8-as a 730-as oldalszámú helikopter megérkezett Kecskemétre, nagyméretű négyzet alakú ablakokkal, és belül kényelmes ülésekkel. Megtanult mindenki egy új orosz szót a „Paszazsirnyijt", ami utasszállítót jelent. Az érkezésüktől fogva különleges biztonsági rendszabályok mellett üzemeltek az utasszállító helikopterek, mert a magas rangú katonai és polgári vezetőket szállították. Az ilyen feladatokat 100-as, vagy 200-as fedőnévvel jelölték, és ezen feladatok során csak az ilyen feladatok végrehajtására alkalmas személyzet mehetett a gép közelébe.
1970-ben állt rendszerbe a 416-os, majd 1975-ben a 10445-ös oldalszámú helikopter. 1976-ban a három utasszállító helikopterből felállították a különleges rajt, mely a továbbiakban önálló alegységként szolgált.

1595889919
 

A szállító helikopterek üzemeltetése jóval szigorúbb volt, mint a teherszállító változatoké, mert a meghibásodott alkatrészeket csak gyári újra lehetett cserélni, és akkoriban érvényben volt egy előírás, mely szerint a 100-as, és a 200-as feladatokat csak olyan géppel lehetett végrehajtani, amelyen még nem volt ipari nagyjavítás. Mivel a korábban beszerzett gépek kifutották az ipari nagyjavítás közi időt, ezért 1982-ben két teljesen új gépet a 10446-os, és a 10447-es helikoptereket rendszeresítették a különleges feladatok végrehajtására. Ismét bővült az orosz nyelvtudása mindenkinek, mert a „Paszazsirnyij szalon" luxus kivitelű utasszállítót jelent. 1984-ben Szolnokra települtek át a párnások, és itt megalakult a különleges század, mely az elődök munkáját folytatta. A típusváltozat utolsó példánya, az ex-iraki 2639-es oldalszámú helikopter 1990-ben állt rendszerbe, és ezzel teljes lett a szállító flotta 6 darab utasszállító helikopterrel.

A Mi-8P volt az egyetlen helikopter típus hazánkban, amely három fajta felségjellel repült. Már csak régi emlék a rendszerváltás idejéből, hogy csak a különleges század helikopterein festették le a csillag felségjelet az új átmeneti felségjellel, mely kör alakú volt, hogy teljesen eltakarja a korábbi csillagot, benne a piros, fehér, zöld ékkel. Akkor az augusztus 20-i állami rendezvényekre öt helikopter szállította a Magyar Köztársaság állami vezetőit.
Ha a különleges utasokat vesszük számba, talán II. János Pál pápa volt a legismertebb személy a fedélzeten. Az egyházfő magyarországi látogatásait biztosították a „párnások", mert ezek a helikopterek szállították az ország különböző pontjaira.
Nem csak az utasok voltak különleges személyek, hanem néha a gépet irányító személyzet is. Göncz Árpád volt köztársasági elnök is egy-egy repülés alkalmával rövid időre fedélzeti technikusként repült, mert a kényelmes fotelt szívesen felcserélte a „fedes ülésre".

1595889919
 

A Mi-8P nem csak nálunk volt pótolhatatlan, mert körülbelül 30 országban repültek a mienkhez hasonló felszereltségű gépek. A hazánkban rendszeresített utasszállítókat, a gyári garancia után átalakították a légierő igényeinek megfelelően. A szállító változatok 24, és 11 üléses konfigurációban érkeztek, majd a központi Repülőgép Javító Üzemben, illetve Dunai Repülőgépgyárban két átalakítást végeztek 16 ülésesre, kettőt 7 ülésesre, valamint kettőt deszant változatra. Hazánkban volt olyan időszak, amikor akkora igény volt a típusváltozat képességeire, hogy magyar leleménnyel kellett helyettesíteni. Megszületett a Mi-8 különleges hazai változata a „Szőrpárnás", mely nem igényelt ipari átalakítást, mert egy jól felkészült mechanikusi gárda öt perc alatt képes volt a deszant változatú helikoptert „párnásítani", úgy, hogy a lehajtott deszant ülésekre hosszában félbehajtott lószőr pokrócokat terítettek, és az utasoknak adtak egy-egy zajvédőt.

A 730-as oldalszámú helikopter a csúcstartó, mert egymaga 4514 órát repült, 9486 felszállás során. A legkevesebbet a 2639-es oldalszámú gép repült, mert 2077 óra 25 percet töltött a levegőben 3618 felszállással. Magyarországon az utasszállító változat hat gépe összesen 21534 óra 22 percet repült, 45 198 alkalommal szállt fel, de sajnos egyel kevesebbszer szállt le. 2008. január 31.-én Óballán elvesztettünk a 10445-ös helikoptert, és egy munkatársat. Lükő Zsolt poszthumusz hadnagy, azóta az örök vadászmezők felett repül, és onnan vigyáz az ég katonáira.

Az utolsó leszállás után a forgószárnyak leálltak, a hajtóművek kihűltek, mert elérkezett a jól megérdemelt nyugdíj, az utasszállítók búcsúznak. Magában mindenki felidézhette a kedves, humoros emlékeket, és a mindennapok feladatait. Valószínű, hogy sokan az utolsó repülés után csendben el is köszöntek a 10446-ostól, az utolsó mohikántól, mert a technika és a katona közötti kapcsolatot nem csupán a kényszer tartja össze. Az emlékezetünkben a párnások még mindig utast szállítanak, róják a kilométereket a levegő országútjain, ezért biztosak lehetünk benne, hogy a Mi-8P örökké repülni fog!

1595889919