Líbia kapcsán fegyveres beavatkozást fontolgatnak a britek
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2011. február 28. 7:19Nagy-Britanniának és szövetségeseinek „aktívan és komolyan” meg kell vizsgálniuk a „sürgős”, humanitárius célú fegyveres beavatkozás lehetőségét Líbiában – írta vasárnap Londonban megjelent cikkében egy magas rangú brit diplomata. A vasárnapi brit sajtó eközben kalandfilmbe illő részleteket közöl a brit hadsereg különleges egységei által előző nap végrehajtott sivatagi akcióról, amellyel 150 külföldit menekítettek ki Líbiából.
Sir Richard Dalton, Nagy-Britannia egykori líbiai nagykövete, aki jelenleg a Chatham House – a legtekintélyesebb londoni külpolitikai-stratégiai elemző műhely – közel-keleti és észak-afrikai kutatási programjának egyik vezetője, a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban azt írta: a líbiai felkelés első hetében a Kadhafi-rezsim ellenzéke „bámulatra méltó haladást ért el", de egyelőre nem tudott döntő csapást mérni Tripolira, a fővárosra.
Sir Richard szerint ebben a helyzetben „humanitárius célú" nemzetközi fegyveres beavatkozás lehet a válasz.
A volt nagykövet szerint az irányadó dokumentum az ENSZ-közgyűlés egyik 2005-ös határozata, amely lehetővé teszi a fellépést a Biztonsági Tanács döntése alapján abban az esetben, ha az adott helyzetet békés módon nem sikerült megoldani, és az érintett ország saját hatóságai nem védik meg a lakosságot a népirtástól, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményektől, vagy az etnikai tisztogatástól.
Sir Richard szerint a határozatban foglaltak Líbiai esetében – az emberiesség elleni bűncselekmények vonatkozásában – teljesültek, miután támadások érik a kormányuk ellen lázadó líbiai tüntetőket.
William Hague brit külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy „elérkezett az ideje" Kadhafi líbiai vezető távozásának. Hague, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt, nem tett említést esetleges katonai beavatkozás lehetőségéről, felfedte ugyanakkor, hogy előző este aláírt egy rendelkezést, amely megvonja a brit diplomáciai mentességet Kadhafitól, valamint a líbiai vezető fiaitól és más családtagjaitól. „Ez igen egyértelműen jelzi álláspontunkat (Kadhafi) államfői státusával kapcsolatban" – fogalmazott a brit külügyminiszter, egyenes utalást téve arra, hogy London már nem tekinti Kadhafit Líbia államfőjének.
A vasárnapi brit lapok által feltárt részletek szerint a brit hadsereg előző napi líbiai mentőakcióját többnapi titkos előkészítés előzte meg.
A The Mail on Sunday magas rangú katonai forrásai szerint azonban a brit hadsereg különlegesen kiképzett kommandós egységének (SAS) tagjai már a hét elején beszivárogtak Líbiába, polgári ruhában, kereskedelmi repülőjáratokon. Érkezésük után a brit nagykövetségen vették fel fegyvereiket, amelyek nem sokkal korábban diplomáciai postacsomagba rejtve érkeztek a képviseletre.
A sivatagi táborokból kimenekített olajmunkások elmondták, hogy értesítették őket a készülő SAS-akcióról, de erről még családtagjaiknak sem szólhattak, nehogy a tervek kiszivárogjanak a sajtónak.
A mentőakció után a brit nagykövet és a követségi személyzet távozott Tripoliból, és a nagykövetség bezárt.
Líbiában azonban még mintegy 300 brit tartózkodik, és az ő kimentésükre sajtóértesülések szerint további hasonló akciók várhatók.
A BBC vasárnapi értesülése szerint ugyanakkor a magyar kormány által az országban rekedt magyarokért aznap Líbiába küldött charterjáratra brit állampolgárok is felszállhattak.
