Lourdes, a csodák és a zarándokok városa

Százhatvannégy évvel ezelőtt, 1858. február 11-én egy akkor 14 éves lány, Bernadett Soubirous édesanyajával, egyik testvérével és egy barátnőjével együtt rőzsét gyűjteni indult a Gave de Pau folyó partjára. A Magyar Katolikus Lexikonban található bejegyzés szerint „a folyóhoz érve – édesanyja intésének engedelmeskedve – megállt és levetette a zokniját, nehogy a sekély vízben átlábolva a zokni elázzon, s ő megbetegedjen a ködös, hideg időben. Emiatt lemaradt két társától. A közeli barlangban meglátott egy különlegesen szép, fehér ruhás hölgyet: kék övet viselt, lábain egy-egy sárga rózsa, a kezében rózsafüzér volt. Bernadett nem tudta, kit lát, társai semmit sem észleltek.” A folyó mellett található Massabielle barlangban az elkövetkező hónapokban Bernadettnek összesen tizennyolc látomása volt. És a fehér ruhás hölgy március 25-én azt mondta neki: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”.

Bernadett, a Szűzanya kérésére saját kezével kaparta ki a barlangban azt a forrást, amelynek vízét a mai napig gyógyulni vágyó zarándokok milliói isszák minden évben. A Szűzanya állítólag azt is kérte Bernadettől, hogy mondja meg a papoknak: „építsenek kápolnát Lourdes-ban és igyanak a barlangban eredő forrásból”.

Az egyház a kezdetben „erős kételyekkel” fogadta a Mária-jelenéseket. Júliusban azonban vizsgálóbizottságot állított fel, amely megállapította, hogy Bernadett igazat mondott. Az ezt követő csodás gyógyulások alapján, 1862 januárjában hivatalosan is elismerték a jelenések valódiságát és hozzájárultak a Lourdes-i Boldogasszony kultuszához. Joseph-Hugues Fabisch, a kor híres szobrásza Bernadett leírása alapján készítette el a „fehér hölgy” szobrát, amit 1864-ben állítottak föl a Jelenések Barlangjában.

A barlang fölött ugyanekkor kezdték el építeni neogótikus stílusban a Szeplőtelen Fogantatás Templomát, ahol 1871-ben mondták az első misét. A zarándokok száma is jelentősen emelkedett az évek alatt: amíg 1870-ben még csak 30 ezer, 1930-ban 220 ezer, 1950-ben pedig már 1,6 millió volt. A jelenések centenáriumi évében, 1958-ban több mint hatmillióan látogattak Lourdes-ba. Az elmúlt esztendőkben szintén hatmilliónál több látogatót regisztráltak évente. Közülük sokan gyógyulni szeretnének és a csodában bíznak. A kegyhelyen ugyanis a jelenések óta több ezer gyógyulást jegyeztek fel. A Magyar Katolikus Lexikon szerint az első csodás gyógyulás Catherine Latapie-val történt 1858 márciusában: évek óta béna karja a forrás vízébe mártva hirtelen meggyógyult. A mai napig összesen 70 csodát ismert el az egyház. Szent II. János Pál pápa 1992-ben elrendelte, hogy a lourdesi jelenések emléknapja, február 11-e legyen a betegek világnapja.

A Lourdes-be érkező zarándokok közül nagyon sokan katonák. Sőt, több mint hat évtizede minden év májusában jelentős esemény a város életében a Nemzetközi Katonai Zarándoklat. A második világháborút követően Lourdes olyan hely volt, ahol a német és a francia katonák közösen igyekeztek testileg és lelkileg is meggyógyulni. Az első Nemzetközi Katonai Zarándoklatot 1958-ban tartották, hogy elősegítse a megbékélést a világégést követően. Azóta több mint 40 ország katonái vesznek részt minden évben a rendezvényen. Magyar katonák először 1991-ben voltak ott a zarándoklaton, hivatalosan pedig 1994 óta képviselteti magát a Magyar Honvédség a rendezvényen – a Katolikus Tábori Püspökség szervezésében.

A magyar katonazarándokok a rendezvény ideje alatt több szentmisén vesznek részt – ezek közül az egyiket a Jelenések Barlangjában mutatják be a Katolikus Tábori Püspökség vezetői. E szentmise után a zarándokok gyertyát gyújtanak a Magyar Honvédség minden katonájáért - az élőkért és az elhunytakért, az otthon és külföldön szolgálókért egyaránt.

A Nemzetközi Katonai Zarándoklat megnyitó ünnepségnek hagyományosan a X. Szent Piusz Földalatti Bazilika ad otthont. A 201 méter hosszú, 81 méter széles ovális templomban nagyjából húszezer ember fér el. Egyik tervezője és építője a magyar származású Pierre Vago, azaz Vágó Péter volt. A bazilika nevét arról a X. Piusz pápáról kapta, aki 1908-ban, a jelenések 50. évfordulóján az egész egyházra kiterjesztette a Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária ünnepét.

A magyar zarándokok ugyancsak minden évben lejárják a lourdes-i keresztutat. A közel kétezer méter hosszú úton − amit 1912-ben kezdtek el építeni −115 darab, két méter magas szobor ábrázolja a keresztút tizennégy állomását. Érdekesség, hogy a tízedik stációt Magyarország adományából készítették el 1912-ben. Ezt kétnyelvű, magyar koronás címeres bronztábla jelzi is.

A háromnapos rendezvény csúcspontja a szombat esti gyertyás Mária-körmenet. Az ezen résztvevő zarándokok egy-egy szál gyertyát gyújtva járják körbe a lourdes-i kegyhelyet. Magyar vonatkozás, hogy az elmúlt években a menet elején a keresztet az MH Ludovika Zászlóalj díszegyenruhába öltözött honvéd tisztjelöltjei vitték.

A koronavírus-járvány miatt tavaly és 2020-ban nem tudták megrendezi a zarándoklatot. A 2019-es, sorrendben 61. Nemzetközi Katonai Zarándoklaton részt vett Benkő Tibor honvédelmi miniszter is, aki akkor úgy fogalmazott: sokan azért jönnek el Lourdes-ba, hogy megnyugvást, törődést kérjenek és találjanak. Mások azért térnek vissza, hogy köszönetet mondjanak. De a legtöbb ember azért jön ide, hogy a lelki békéjét keresse, megtalálja és kövesse. Mert ez ad lelki megnyugvást az embereknek.

Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a világjárvány idén már nem állja útját a Nemzetközi Katonai Zarándoklat megrendezésének. A 62. zarándoklatot a tervek szerint május 12-15. között tartják Lourdes-ban.

(Az itt található webkamerán a nap 24 órájában láthatjuk, hogy éppen mi történik a Jelenések Barlangjában.)