Manila négy újabb Fülöp-szigeteki támaszpontot nyit meg az amerikai katonák előtt

A bejelentést nem sokkal az ázsiai körúton lévő Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök, valamint Austin és Fülöp-szigeteki kollégája, Carlito Galvez manilai találkozója után tették.
Fülöp-szigeteki és amerikai tisztségviselők a megállapodást bejelentő közös közleményben csupán annyit közöltek, hogy az új támaszpontok a délkelet-ázsiai ország „stratégiai térségeiben” vannak.

A két ország között 2014-ben kötött védelmi megállapodás mind ez idáig öt támaszpont használatát tette lehetővé amerikai katonák számára. A megállapodás keretében az Egyesült Államok több mint 82 millió dollárt (29 milliárd forint) fordított az öt bázis infrastruktúrájának fejlesztésére.
A megállapodás emellett lehetővé teszi a közös gyakorlatokat, üzemanyagtárolást és – meghatározott időtartamra – szállást is biztosít.

Az egyeztetéseket követő sajtótájékoztatóján Austin leszögezte: a megállapodás segít abban, hogy a Fülöp-szigeteken állomásozó amerikai katonák gyorsan és hatékonyan tudjanak segítséget nyújtani az itt élőknek például természeti katasztrófák esetén is.
Austin a Washington és Peking között kiújult feszültség közepette látogatott a Fülöp-szigetekre. Az elnökkel folytatott megbeszélése során Washington fontos szövetségesének nevezte a Fülöp-szigeteket, mellyel hazájának szorosak a kapcsolatai. Hozzátette, hogy a Biden-adminisztráció a kapcsolatok további mélyítésén igyekszik.
„Készek vagyunk segítséget nyújtani, ahogy csak tudunk” – jelentette ki a tárcavezető az elnöknek, aki a maga részéről leszögezte: a Fülöp-szigetek – és az egész ázsiai és csendes-óceáni térség – jövője nem képzelhető el az Egyesült Államok nélkül.

Kína és a Fülöp-szigetek vitában áll az energiaforrásokban és halban gazdag, stratégiai fontosságú Dél-Kínai-tengerrel kapcsolatban, amelyen évente sok milliárd dollár értékű árut szállítanak. Peking a terület szinte egészét magának követeli, de a Fülöp-szigetek, akárcsak Vietnam, Malajzia és Brunei is igényt tart bizonyos területekre.
Kína figyelmen kívül hagyta a hágai Állandó Választottbíróság ítéletét, amely 2016-ban Manila igényét ismerte el jogosnak. A manilai kormány december végén jelentette be, hogy megerősíti tengeri katonai jelenlétét, miután Peking megkezdte lakatlan területek betelepítését a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteken és környékén.