Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Már márciusban támadhatnak a kullancsok

Szöveg: Szűcs László |  2008. február 28. 14:22

A korán beköszöntött tavasz miatt a szokásosnál korábban, akár már márciusban számíthatnak a kullancsok megjelenésére a túrázók és persze a gyakorlótereken tartózkodó katonák is. Mi az oka ennek a korai rajzásnak, milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok? A honvedelem.hu erről is kérdezte dr. Meglécz Katalin orvos alezredest, a Magyar Honvédség főepidemiológusát.

Mi az oka annak, hogy idén a szokásosnál hamarabb, már március elején megjelennek a kullancsok az erdőkben és a mezőkön?

1595873733
A kullancsszezon kezdetét az időjárási-hőmérsékleti viszonyok jelentősen befolyásolhatják. A kullancsok nagy számban, különösen április-június között, illetve az ősszel, elsősorban szeptemberben fordulnak elő. A mostani és az elmúlt hetekben tapasztalt meleg idő azonban annak kedvezett, hogy hamarabb előjöjjenek. Egy nőstény kullancs egyébként a 2-9 évig tartó élete során több ezer petét rak le, amelyekből a lárvák – a hőmérséklettől függően – 2-8 hónap múlva kelnek ki. A petéből kibújó lárvák fejlődéséhez vérszívás szükséges. A táplálkozástól függően a fejlődés teljes időtartama átlagosan három év. Hűvös, nedves homokban táplálék nélkül, akár 3-6 évig is elélnek, az „éhezést" azonban maximum egy évig bírják. Éppen ezért száraz időben a nedves avar alá húzódnak.

Milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok?Ezek a betegségek milyen tünetekről ismerhetők fel?

Két megbetegedés a leggyakoribb. Ezek pedig a kullancs-encephalitis, vagyis a kullancs csípése okozta agyhártya-gyulladás és a Lyme-kór. Persze ismertek más megbetegedések is, ezek azonban jóval ritkábbak. Ilyen például a Q-láz, vagy éppen a TIBOLA, amelyet először egy magyar orvos, dr. Lakos András a Kullancsbetegségek Ambulanciájának vezetője írt le. A kullancs csípése egyébként többnyire nem jár fájdalommal – mivel az ember testébe fecskendezett nyálnak érzéstelenítő hatása van – így az észrevétlen marad. A fertőzött kullancs nyálmirigyéből a megbetegedést előidéző kórokozók csak a csípést követő 4-6 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe.

Beszéljünk kicsit részletesebben a két fő betegségről.

1595873733

A kullancs-encephalitisről elmondható, hogy a vírust a vadon élő állatokról a kullancs viszi át az emberre. A fertőzés jelentős része tünetmentesen, kisebb része pedig influenzára emlékeztető betegségtünetekkel, lázzal, fejfájással, rossz közérzettel zajlik le. Azonban egyes esetekben súlyos idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. Szerencsére azonban általában a betegség teljes gyógyulással végződik. A betegség terjesztése szempontjából egyébként kizárólag azok a kullancsok veszélyesek, amelyek vírust hordoznak. A hazai adatok szerint minden kétezredeik kullancs fertőzött, és évente 40-60 megbetegedés fordul elő a védőoltások bevezetése óta. Más a helyzet a Lyme-kórral, amit a vadon élő állatokról a kullancsra kerülő és ott elszaporodó baktérium okoz. E betegség legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. E bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünetek is. Igen ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek – például zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás – is jelentkezhetnek. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs. A betegség, amelyből az elmúlt néhány év tapasztalatai szerint, évente ezer körüli esetet regisztrálnak, viszonylag jóindulatú és gyógyítható.

Hány kullancsfaj él Magyarországon, és ezek hogyan támadják meg az embert?

1595873733
Magyarországon negyvenkét féle kullancsfaj él, s ezek közül mindössze fél tucat, amelyik az emberre is veszélyes lehet. A kullancstámadásra pedig két irányból számíthatunk. A szemmel rendelkező, úgynevezett látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire alulról kapaszkodnak fel. E „stratégiát" alkalmazza például a Birkakullancs, amely a somogyi legelőkön és a Hortobágyon is őshonos. A szem nélküli, vagyis „vak" kullancsok a lombos erdők lakói. Tájékozódásuk fő szerve az elülső lábaikon lévő Haller-szerv, mely biológiai-kémiai radarként üzemel és képes jelezni, ha potenciális áldozat közeledik. Ahhoz, hogy ily módon tájékozódjon a vak kullancs, magasra kell másznia a cserjéken vagy a facsemetéken. Az árnyékot adó levelek fonákján kapaszkodó vak kullancs fentről veti magát áldozatára. E támadási módot alkalmazza például a közönséges kullancs, amely főleg a csertölgy alapú erdőségek lakója.

Melyen az ország kullancsok által legjobban fertőzött területei?

1595873733

Más-más a helyzet a két, fő betegség vonatkozásában. A kullancs-encephalitis okozta betegségek leginkább Zala, Somogy, Vas, és Nógrád megyében jellemzőek. A Lyme-kór okozta fertőzések száma pedig a főváros környékén és ugyancsak Nógrád megyében kiemelkedően magas.

Hogyan lehet védekezni a kullancscsípések ellen?

A kullancsok zárt területről megfelelő hatékonyságú irtószerekkel jól kiírhatók. Ilyen zárt területek lehetnek például a laktanyák is. Azonban az irtást rendszeresen kell elvégezni, mivel a kullancsokat a kisállatok könnyen újra behurcolhatják a már irtószerrel kezelt területekre is. A másik védekezési mód a megelőzés. Ennek során a legfontosabb a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása. Közismerten kullancsveszélyes helyen pedig ajánlott a megfelelően zárt, hosszú ruházat és fejfedő viselése is. A Magyar Honvédségben rendszeresített egyenruhák erre a célra tökéletesen megfelelnek. Megemlíteném még, hogy a kullancs-encephalitis ellen már védőoltás is az orvostudomány rendelkezésére áll. Sajnos a Lyme-kór ellen jelenleg még nincsen védőoltás.

A Magyar Honvédség katonái gyakran járnak kullancsok által fertőzőzött
erdőkbe és gyakorlóterekre. Számukra kötelező a védőoltás?

1595873733
A Magyar Honvédségnél minden alakulatnál és katonai szervezetnél biztosított a térítésmentes védőoltás. Magyarországon egyébként – a jogszabályok szerint – munkakörhöz kötötten kullancs-encephalitis védőoltásban kell részesítni azt a munkavállalót, akinél a munkavégzés alkalmával ennek a fertőzésnek a veszélye nem zárható ki. Természetesen a Magyar Honvédségnél is meghatározták azokat a beosztásokat, amelyekben indokolt a védőoltások beadása.

Van-e arra valamilyen adat, hogy hány katona betegedett meg az elmúlt néhány évben fertőzött kullancsok csípésétől?

A Magyar Honvédség ÁNTSZ-szel közös járványügyi surveillance rendszeréből kapott adatok szerint, az elmúlt években nem fordult elő ilyen megbetegedés.