Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Marad a kötélhúzás Moszkva és Washington között

Szöveg: Kecskeméti József |  2008. november 7. 11:59

Barack Obama békülékenyebb politikát folytat majd Oroszországgal, mint elődje, azonban kérdéses, hogy ez mennyire célszerű a két expanzív birodalom esetében – mondta a honvedelem.hu-nak Gereben Ágnes. A történész hozzátette: Moszkva már az első nap üzent azzal Washingtonnak, hogy az orosz elnök 24 órával megválasztása után nem gratulált az amerikai elnöknek.

Az amerikai demokrata elnökökre általában jellemző, hogy békülékenyebb hangot ütnek meg Oroszországgal – mondta a honvedelem.hu-nak Gereben Ágnes. A történész hozzátette: ez a békülékeny hangnem jól kommunikálható, az amerikai liberális- és a világsajtó ünnepelni szokta. Az más kérdés, hogy mennyire célszerű ez a politika a két birodalom tekintetében. Oroszország és az Egyesült Államok ugyanis ellenérdekelt felek politikai, geopolitikai, gazdasági és az értékek szempontjából is. Ráadásul mindkét ország expanzív állam – mutatott rá Gereben Ágnes.

Oroszország már 200 éve a területi terjeszkedést választotta. Újabban ennek a politikának volt egy jele a grúz beavatkozás, Amerika pedig értékeinek, kultúrájának terjesztésével éli ki expanziós törekvéseit. A történész hangsúlyozta: Barack Obama gyengébb politikát folytat majd, mint például ami a Reagan-érát jellemezte. Bár sokan inkább egy pojácát láttak benne, de Ronald Reagan volt az az elnök, aki a „gonosz birodalma" kifejezést használta a Szovjetunióra, s a csillagháborús törekvések meghirdetésével egy olyan politikába kényszerítette a Kremlt, ami zsákutcának bizonyult.

A kampányban Barack Obama tárgyalásos külpolitikát hirdetett meg. Gereben Ágnes emlékeztetett, hogy a frissen megválasztott elnök Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel is kész tárgyalóasztalhoz ülni. Az persze más kérdés, hogy Iránban is választások lesznek, s a jelenlegi vezetőnek nincs sok esélye a túlélésre. Barack Obama békülékenységére viszont Moszkva csattanós választ adott – hangsúlyozta a történész. Dmitrij Medvegyev első beszéde gyakorlatilag az Egyesült Államok megfélemlítését szolgálta. Az is példátlan az utóbbi időben, hogy egy orosz elnök 24 órával az amerikai választások után ne gratuláljon a megválasztott elnöknek, sőt, még Obama nevét sem ejtette ki.

1595881536
Ugyanakkor Moszkva máris szállította a konfrontációt az új amerikai vezetéssel szemben. Arra figyelmeztették ugyanis az Amerikát, ha a tervezett rakétavédelmi rendszer az előzetes tervek szerint valósul meg, s Lengyelországba, valamint Csehországba telepítik azt, akkor válaszként Moszkva Kalinyingrádba rövid hatótávolságú rakétákat telepít. Ezek pedig egyértelműen a két államra nézve jelentenének fenyegetést. A nemrégiben lezajlott grúz háború kapcsán nem mellékes az sem, hogy mihez kezd majd Barack Obama a volt szovjet tagköztársaságokkal. Gereben Ágnes elmondta: a kiszakadt államok alkotta régióban az euroatlanti és ortodox kultúra összeütközésének örvén gazdasági terjeszkedés zajlik. Washington nonprofit szervezetek mögé bújva pénzelt olyan forradalmakat, mint az ukrajnai, vagy a grúziai. Az amerikai politika célja, hogy kiterjessze erre az övezetre a hatalmát, és hozzájusson az azeri kőolajhoz. Ha ez a törekvés sikerülne, akkor 1000 kilométerrel keletebbre tolódna a kelet-nyugati határ – hangsúlyozta a történész.

1595881536
Gereben Ágnes szerint ugyanakkor ez nem tartozik majd Barack Obama fő prioritásai közé. Ugyanakkor az orosz fél számára nem elfogadható a fenti politika. A történész emlékeztetett rá: Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin folyamatosan meghátrált ebben a kérdésben. Vlagyimir Putyint éppen azért emelte hatalomba a KGB és a sziloviki, hogy érvényesítse Oroszország területi érdekeit. Jól látható: Oroszország külpolitikájának szerves része, hogy a volt tagköztársaságok területén szítsa a szeparatista mozgalmakat. Ez már a birodalom széthullása előtt is megfigyelhető volt, az utóbbi időre pedig az volt a jellemző, hogy Moszkva Ukrajnában és Grúziában arra törekedett, hogy az ottani félig-meddig demokratikus vezetésnek ne legyen nyugta – mondta Gereben Ágnes. Abháziában erre különösebben nagy energiát nem is kellett ráfordítania, hiszen ott már 200 éve megvannak az ellentétek. Korábban Dél-Oszétiában azonban soha nem voltak szeparatista mozgalmak, azokat Moszkva hívta életre pénzzel, és az „ott felejtett" fegyverekkel. Grúzia megszállása azért volt elfogadhatatlan a nyugat számára, mert bizonytalanná váltak az energetikai útvonalak, holott az azeri kőolajra számítanak.

A történész kiemelte: Kazahsztán már négy nappal a grúz háború után felmondta az ottani kikötőkben lévő termináljainak tulajdonjogát, és Oroszország felé irányította a kőolaj exportját. Moszkva célja pontosan ez is volt az akcióval. Minadazonáltal Gereben Ágnes úgy vélekedett, hogy a kötélhúzás az Egyesült Államok és Oroszország között nem lesz annyira vehemens, mint volt George Bush és Vlagyimir Putyin regnálásáa alatt. Dmitrij Medvegyev egy nemrég beterjesztett törvényjavaslatának következtében ugyanakkor nem zárható ki, hogy Putyin – akár kétszer hat évre is – visszatérjen a hatalomba.