Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Második világháborús robbanótest került elő az Esztergomi Bazilikánál

Szöveg: Gajdos Milán hadnagy | Fotó: a szerző felvételei |  2022. február 16. 17:45

Egy második világháborús repeszgránát került elő az Esztergomi Bazilikánál zajló rekonstrukciós munkák során február 15-én. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerészei azonnal kivonultak a bejelentés helyszínére.

2020-ban kezdődött meg az Esztergomi Bazilika felújítása és éppen egy éve emeltek ki a főszékesegyház kupolájának aranykeresztjéből egy olyan időkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek el oda. A 100 méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerű feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védőburok kilyukadt és eldeformálódott. De végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítő, több mint 175 éves dokumentumokat.

Esztergomi Bazilika tűzszerészek (2)

Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerészeit azonban egy jóval fiatalabb, viszont annál veszélyesebb „időkapszula” miatt riasztották február 15-én a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházhoz. A kupola dob oldalfalába fúródott feltételezett robbanótest került ugyanis elő a rekonstrukciós munkák során. Két, az állványzathoz rögzített ideiglenes lifttel vitték fel az alakulat katonáit 55 méter magasba, majd Debrődi Péter őrnagy, tűzszerész műveleti főnök megkezdte a téglafalba fúródott robbanóeszköz kivésését. Miután sikerült óvatosan eltávolítani a lövedéket, Debrődi őrnagy megállapította, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetű, szovjet repeszgránát került elő. A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig eldeformálódott. Robbanóanyagot tartalmazott a gránát test, de szállítható állapotú volt, így a katonák elvitték a helyszínről a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, későbbi megsemmisítésre.

Esztergomi Bazilika tűzszerészek (4)

Hozzátartozik a történethez, hogy feljegyzések szerint 1945-ben a harcok során több mint 90 különböző típusú, illetve gyártmányú robbanóeszköz hullhatott az esztergomi bazilikára, mert a kupola kiváló megfigyelőállást biztosított a harcoló katonáknak. A bevetett tüzérségi eszközök jelentős sérüléseket okoztak az épületben: súlyosan megrongálták az oszlopcsarnok egyik elemét, a kupola héjazatát és tönkretették az eredeti Mooser-orgonát is. A világégés nyomai már régen nem láthatóak a főszékesegyházon, de ez az eset is mutatja, hogy a legváratlanabb helyekről is kerülhetnek elő szunnyadó robbanóeszközök, több mint 75 évvel a második világháború lezárását követően. További világháborús emlékek megtekinthetőek az Esztergomi Bazilika Kincstárában.