Medvegyev is aggódik

„Természetesen nagyon szeretném, ha az iráni nukleáris program kizárólag békés célú lenne, s ehhez joga van Iránnak, de elképzelhetőnek tartom, hogy a programnak vannak egyéb dimenziói is, különös tekintettel arra, hogy milyen állhatatosan követi Teherán céljait" – mondta. Hozzátette, hogy amennyiben a program nem csupán békés célú, ez a nukleáris fegyverek elterjedéséhez vezethet a Közel-Keleten. „Elegendő, ha Irán szomszédainak lesz ilyen fegyvere, ott is felmerül a kérdés, hogy hogyan fognak élni ezzel a fegyverrel" – jelentette ki.

Mindezek ellenére elfogadhatatlannak minősítette, hogy az EU és az Amerikai Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában foglaltakon felüli szankciókat vezetnek be Irán ellen. Úgy véli, ezek a lépések mindenképpen rontani fogják a helyzetet, s közösen kell fellépni.

Az orosz elnök kijelentette, hogy Kirgizisztán visszavonta az orosz békefenntartók kiküldésére vonatkozó kérését. Azt mondta, szerinte erre egyelőre nincs is szükség, s Kirgizisztánnak magának kell megküzdenie ezzel a helyzettel, amely belügy. Úgy véli, perspektivikusan veszélyt jelent, hogy a választásokat zavargások közepette kell megtartani, mert ez esetben igen szétforgácsolt lesz a parlament, ami nagy feszültségeket teremt, s ha a hatalom nem lesz elég stabil, akkor veszélyes lehet elnöki köztársaságból parlamenti köztársasággá alakulni. A legnagyobb veszély azonban az, hogy legális úton valamiféle radikálisok kerülnek hatalomra, s a lakosság elveszti bizalmát a civil hatalom iránt, mert akkor megtörténhet, hogy Kirgizisztán a tálibok hatalmának afganisztáni forgatókönyve szerint fejlődik tovább, s ez igen veszélyes lenne az egész térségre nézve.

Végül Kirgizisztánnal kapcsolatban Medvegyev rámutatott: véleménye szerint az ottani amerikai katonai támaszpontnak nem kell örökre fennmaradnia, hiszen meghatározott feladatra jött létre. Hozzátette azonban, hogy ezt Kirgizisztán feladata eldönteni.

Az orosz elnök kijelentette: nem nagyítja fel a közös európai valutát fenyegető veszélyeket, de nem zárja ki az euró összeomlásának eshetőségét sem. Úgy vélte, a probléma az, hogy akadnak országok, amelyeknek gyenge a gazdasága, de erős a valutája. „Ez példátlan helyzet a történelemben, mivel itt nemzetek feletti valutáról van szó, amelyet gyengítenek egyes láncszemek. Ezért nem lehet teljes biztonsággal megmondani, hogy mindezt hogyan lehet jól összehozni, s hogy hogyan fog működni hosszú, vagy akár közepes távon is" – mondta.