3500 kilométer hat országon keresztül

Nagy fába vágta a fejszéjét a Fehérvári Huszárok Egyesülete, a Honvéd Zrínyi Sportegyesület Katonai Lovas Szakosztálya, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A két hagyományőrző szervezet – amelyeknek tagjai között számos hivatásos katona is megtalálható – Nemzetközi Huszár-portya néven szervezett egy projektet, amelynek célja, hogy felhívják a figyelmet a magyar huszárok történelmi szerepére és népszerűsítsék a huszár fegyvernemet. Kezdeményezésüket a HIM karolta fel.

Bemutatják a huszárok életmódját

– Kevesen tudják ugyanis, hogy mi, magyarok olyan fegyvernemet adtunk a történelemnek, amely átformálta a lovas hadviselés arculatát. Az elmúlt évszázadokban a magyar huszár fogalommá vált, a világ harmincnégy országának hadserege adoptálta a magyar huszárság harceljárásait, felszereléseit, öltözetét és katonaerkölcsi tulajdonságait. Szinte valamennyi európai államban magyar huszártisztek képezték ki a helyi nemzet fiait huszárokká és alapítottak alakulatokat. Sőt, még ma is húsz körül van azon aktív katonai alakulatok száma, amelyek a nevükben viselik a huszár szót és őrzik a tradíciókat. Így a huszárság, mint egy közös történelmi kapcsolódási pont láthatatlanul jelen van a NATO tagországok hadseregei között. Habár a lovon vívott harc fölött eljárt az idő, a magyar huszárság tökélyre fejlesztett harceljárásait a mai napig használják. Napjaink hadműveleteiben Irakban, Koszovóban és Afganisztánban igen kiemelt jelentőséggel bír az útvonal felderítés és biztosítás, a járőrözés, a konvoj-kíséret, a lesállás, a meglepetés-szerű rajtaütés – mondta Ádám alezredes, aki jelenleg NATO beosztásának utolsó napjait tölti Portugáliában, az Összhaderőnemi Elemző és Tapasztalatgyűjtő Központban (Joint Analysis and Lessons Learned Centre, JALLC), amely a NATO Transzformációs Parancsnokság alárendeltségében működik.

Mint megtudtuk, gyakorlatilag a külföldi vezénylés leteltének napján nyeregbe száll, hogy Bugdics Mike Pál hadnaggyal, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi 5/62-es zászlóaljának tisztjével – a Honvéd Zrínyi Sportegyesület Katonai Lovas Szakosztályának tagjával – keresztül lovagoljon fél Európán. A közel három hónapos úton a veszprémi légtérellenőrző ezred katonája, Janicska Zsolt zászlós, valamint egy nyugállományú zászlós, Kiss József alkotta „huszár trén" vagyis logisztikai részleg támogatja majd a lovasokat , akik három portugál félvér lovat fognak váltva lovagolni, ráadásul autentikus huszár-lószerszámzattal lesznek felszerelve.

Széchenyire emlékeznek

A portya – amelynek fővédnöke Benkő Tibor altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnöke, védnökei között

A szervezők a Nemzetközi Huszár-portyával meg kívánnak emlékezni gróf Széchenyi István, néhai huszárkapitány a „legnagyobb magyar" halálának 150 évfordulójáról. Ezért a háromezer-ötszáz kilométeres lovaglás Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban fejeződik be, és e program része lesz a Széchenyi-emlékbizottság szervezte rendezvénysorozatnak is.

A Győr-Moson-Sopron megyei településre a tervek szerint a október 6-án érkezik meg, a hagyományőrzőkkel is megerősített portyázó csapat. Egyébként a portya utolsó napjának kiválasztása is tudatos volt, mivel a rendezők ezzel kívánnak megemlékezni az aradi vértanúk kivégzéséről. A vértanúink közül ugyanis öten huszár-tábornokok voltak – tette hozzá az alezredes.

Portugáliától Magyarországig

Portugáliában, az 1808–1813 közötti, Félszigeti Háború hőseiről is megemlékeznek a Huszár-portya résztvevői. Egyebek mellett ellátogatnak Buçaco-ba az 1810. szeptember 27-i csata emlékhelyére. Ugyancsak a Napoleon korabeli Félszigeti Háború huszárjai és hősi halottjai előtt tisztelegve helyezik el az emlékezés virágait Spanyolországban két csatahelyen és meglátogatják a Spanyol Szárazföldi haderő egyik lovassági alakulatát Valladolidban. Ezt követően az elesett hősök és a katonai zarándokok tiszteletére, a Szent Jakab zarándokútvonalon haladva érkeznek a franciaországi Lourdes-ba, ahol istentiszteleten vesznek részt, majd ellátogatnak a gróf Bercsényi Miklós által alapított 1. Ejtőernyős Huszárezredhez.

A régi korok hadjáratainak felvonulási útvonalát követve érkeznek meg a portyázók Olaszországba. Itt, a XVIII. és a XIX. században, az itáliai hadszíntéren harcolt huszárok tiszteletére koszorút helyeznek el az 1800. június 14-i Marengo-i, az 1796 május 10-i Lodi-i, az 1796 augusztus 5-i Castiglione-i, valamint az 1859. június 24-i Solferino-i csaták emlékhelyein. A XX. századi huszárok emlékére pedig meglátogatják Visintini-ben az isonzói csatában elhunyt hősök emlékének szentelt Magyar Kápolnát. Innen átlovagolnak Szlovéniába, ahol koszorút helyeznek el az Ismeretlen Katona sírjánál Gorjanskoban, a legnagyobb első világháborús katonai temetőben.

A tervek szerint Magyarországra Lentinél érkezik meg a Nemzetközi Huszár-portya. A magyarországi szakaszt Lentitől Nagycenkig a Magyar Huszárság örök dicsőségére lovagolják végig . Tisztelegnek és koszorúznak a Mészeg-hegyi Katonai Emlékhelyen, majd részt vesznek az 1848. szeptember 29-i pákozdi csata újrajátszásában is, és innen indulnak Nagycenk felé.

Egyenruhában, tábori körülmények között

Ádám alezredestől megtudtuk: bajtársával együtt a portya során végig a XIX. század eleji huszárság jellegzetes

A portyázók terveik között szerepel az is, hogy az internetes oldalakon „online útinaplót" írva rendszeresen tájékoztatják az olvasókat, de természetesen úgynevezett hagyományos „portya-naplót" is vezetnek, amelybe feljegyzik a velük történt eseményeket, és azt is, hogy menet közben kik csatlakoztak hozzájuk. A fővédnök ugyanis levélben kérte fel az érintett országok haderejének vezérkari főnökeit, hogy delegáljanak a magyar huszár járőrhöz képviselőket a lovassági alakulatoktól és e mellett szervezők még arra is számítanak, hogy minden országban helyi lovas hagyományőrzők is csatlakoznak menetükhöz.

Megfelelő szponzorok nélkül a Nemzetközi Huszár-portya sem jöhetne létre – hangsúlyozta a szervező –, a lovasokat egy lószállító utánfutóval felszerelt autó kíséri végig, melyet a HM EI RT biztosít. Hozzájárul még a portya sikeréhez a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség, és számos cég is.

– Kiemelten fontos szándékunk az is, hogy a portya befejezése után az adományokból visszamaradt teljes összeget szeretnénk felajánlani a Magyar Huszárság Múzeumának létrehozására, mely fontos szerepet játszhatna a hadtörténelmi ismeretterjesztésben – mondta Ádám Barnabás alezredes.

Fotó: Archív