Megállapodtak az atomsorompó utókonferenciáján

Catherine Ashton, az Európai Unió külügyminisztere „lelkesen" fogadta a pénteken megszavazott konszenzusos dokumentumot, amely négy akciótervet irányoz elő az 1970-ben életbe lépett NPT három alapvető célkitűzésére – a nukleáris fegyverek leszerelésére, a nemzeti atomprogramok ellenőrzésére és az atomenergia békés felhasználásra -, valamint a Közel-Keletre vonatkozóan.

Ali Asgar Szoltaníje, Irán Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) delegált nagykövete külön üdvözölte ez utóbbi akcióterv Izraelre vonatkozó kitételeit. Izrael viszont elítélte a szerinte képmutató dokumentumot, s az amerikai elnök is egyet nem értését fejezte ki.

„Az EU-nak és tagállamainak szándékában áll mielőbb hozzákezdeni a (szerződés) három pillérére vonatkozó akciótervek megvalósításához" – jelezte brüsszeli közleményében Ashton.

A negyedik akcióterv kapcsán a zárónyilatkozat külön is megnevezi Izraelt, amit az Egyesült Államok bírált, a dokumentumban nem említett Irán viszont megtapsolt. Izrael, amely ellenzi hogy atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre a térségben, amíg ott tartós béke nem jön létre, sohasem ismerte el, hogy atomfegyvert birtokolna, holott szakértők szerint legalább kétszáz atomtöltettel rendelkezik.

Irán NAÜ-höz delegált nagykövete „az atomfegyver-mentes világ felé tett lépésként" értékelte az utókonferencia közel-keleti akciótervét. Az Irna iráni hírügynökségnek nyilatkozva, Ali Asgar Szoltaníje csupán „jelképes" jelentőségűnek minősítette az akciótervvel kapcsolatos

„elszigetelt

"

amerikai tartózkodást.

„Az Egyesült Államoknak igazodnia kell a nemzetközi közösség elváráshoz. Ez nem más, mint hogy Izrael csatlakozzon az atomsorompó-egyezményhez, és nyissa meg nukleáris létesítményeit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei számára" – vélekedett a diplomata, amelynek országát a hivatalos atomhatalmak évek óta azzal vádolják, hogy békésnek mondott atomprogramjának leple alatt atomfegyver létrehozásán dolgozik.

Barack Obama amerikai elnök „erőteljes" egyet nem értését fejezte ki azzal, hogy a konferencia Izraelt állította pellengérre. Reagálásában az elnök újra hangsúlyozta, „az atomfegyverek közel-keleti elterjedése ügyében a legfőbb fenyegetést az jelenti, hogy Irán nem hajlandó eleget tenni a NPT-ből rá háruló kötelezettségeknek".

Izrael szombaton elítélte a New York-i NPT-utókonferencia zárónyilatkozatának „képmutatását".

„Ez a megállapodás a képmutatás bélyegét viseli magán. Csak Izraelt említi, miközben a szöveg valójában más országokra vonatkozik, olyanokra mint India, Pakisztán, Észak-Korea, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkeznek, vagy ami még ennél is súlyosabb, Iránra, amely annak létrehozásának dolgozik" – hangsúlyozta Jeruzsálemben egy név nélkül nyilatkozó kormányzati illetékes.

„A tény, hogy Iránról említés sem esett, külön is megdöbbentő azért, mert a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az elmúlt hónapokban egyre több információt tárt fel az iráni nukleáris tervek katonai jellegére vonatkozóan" – sajnálkozott az illetékes.

Bernard Kouchner francia külügyminiszter közleményben üdvözölte egyfelől, hogy a NPT utókonferenciáján tíz éve először született megállapodás, s hogy „ambiciózus, konkrét és kiegyensúlyozott akciótervek születtek a következő évekre vonatkozóan". Ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az elfogadott szövegek „pontosabbak is lehettek volna az atomfegyverek elterjedése okozta válságokkal, különösen pedig az iráni válsággal kapcsolatban, amely a nemzetközi közösség aggodalmainak középpontjában áll".