Az aradi vértanúk emléknapja alkalmából, a Honvédelmi Minisztérium és Gyula város önkormányzata között fennálló, több mint három évtizedes együttműködés alapján idén október 6-án is katonai tiszteletadással, közös rendezvényen emlékezett a honvédelmi tárca és a város az 1849. október 6-án mártírhalált halt katonáinkra.
1849 augusztusában „tisztes fogságot” követően Gyulán adták át az orosz cári csapatok a császáriaknak közel 1400 honvédtisztet, köztük a későbbi vértanúink közül kilencet. A gyulai Almásy-kastély előtti téren végrehajtott fegyverletételt követően indították el a foglyokat Aradra.
Az 1989-ben felavatott Honvédtiszti Emlékhelyen megtartott emlékezésen a Honvédelmi Minisztérium részéről beszédet mondott Maruzs Roland alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettese.
"Nemzeti büszkeségünk egyik legfontosabb alkotója a több mint ezeréves katonai múltunk, mely során számtalan csatát vívtunk, tengernyi vért áldozva. Azonban még ebből a dicsőséges múltból is kitűnik az 1848-49-es szabadságharc. Nem ok nélkül. Egy jóformán a semmiből összeállított hadsereg, gyengén felszerelve, egy nála erősebb, önhitt, minden irányból támadó ellenséget vert meg. A porig alázott Habsburg birodalom vezetői elégtételt akartak és Haynau szabadkezet kapott a vértanúgyártáshoz. A magyar szabadságharc politikai és katonai vezetői hadbíróság elé kerültek és sorban gyártották az ítéleteket. Ez a bosszúszomj számos életet kioltott és ugyanakkor nemzeti mítoszt teremtett. Az aradi tizenhármak mítoszát ” - fogalmazott az alezredes.
Az emlékbeszédet követően „Őrizd a lángot” címmel emlékműsort adott elő Varga Miklós rockénekes és a békéscsabai Tabán táncegyüttes. A rendezvény végén az emlékhelynél a Honvédelmi Minisztérium koszorúját Maruzs Roland alezredes és Szabóné Szabó Andrea alezredes, a HM Katonai Örökség Főosztály főosztályvezető-helyettese helyezte el. Gyula város önkormányzata nevében Dr. Görgényi Ernő polgármester és Alt Norbert alpolgármester koszorúzott.
Az emlékmű felállítására már 1987-ben alapítványt hoztak létre és művészeti pályázatot írtak ki. A beérkező 40 pályamű közül Máthé István csongrádi szobrászművész alkotása valósulhatott meg. Az 1989-es avatóbeszédet az alapítvány elnökeként Pozsgay Imre mondta, 1990-ben az első évfordulós beszédet pedig Für Lajos, akkori honvédelmi miniszter tartotta.
gyulai_megemlékezés (1)
gyulai_megemlékezés (12)
gyulai_megemlékezés (8)
gyulai_megemlékezés (7)
gyulai_megemlékezés (6)
gyulai_megemlékezés (5)
gyulai_megemlékezés (3)
gyulai_megemlékezés (2)
