Megvalósult és távlati célok

Az NKE felsővezetői tanfolyamán résztvevőknek tartott előadásában Benkő Tibor a honvédelmi tárca és a Honvéd Vezérkar szétválásáról, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról, valamint azokról a stratégiai célkitűzésekről beszélt, amely meghatározzák a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség jövőjét.

Mint mondta: a Honvéd Vezérkar és a minisztérium különválása logikus és nagyon időszerű lépés volt, amely szerves részét képezte a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak. A dezintegráció biztosította a Magyar Honvédség szemléletváltását, fejlődését; az ágazati irányítás és a végrehajtási vezetési rendszer elvált egymástól, ennek következtében a tárca irányító, a Magyar Honvédség Parancsnoksága pedig vezető szervezetté vált. A katonai szakmai működés nem keveredik a politikai jellegű feladatokkal, a miniszter és a Magyar Honvédség parancsnokának jogköre pedig jól definiálható. „A minisztérium nem része a Magyar Honvédségnek, mint korábban volt, így a miniszter nem is kapja meg azt a jogkört, hogy vezesse a katonai szervezeteket. A miniszter a minisztériumért és annak munkájáért felelős” – hangsúlyozta Benkő Tibor, hozzátéve, hogy a dezintegráció óta a minisztériumnak hármas szerepe van: feladatot szab a Magyar Honvédség parancsnokának, ellenőrzi azok végrehajtását, valamint anyagi, technikai és személyi feltételeket biztosít a Magyar Honvédség részére.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán a tárcavezető kiemelte: a program két ága közül a honvédelmibe többek között az életpályamodell, oktatás, képzés, társadalmi kapcsolatok és a toborzás, míg a haderőfejlesztésibe a technikai eszközök biztosítása, a fejlesztés, kutatás, innováció tartozik. Rámutatott, hogy nincs a Magyar Honvédségek olyan szegmense, amelyet ne érintene teljes mértékben a program. „Minden területet szeretnénk megújítani, hiszen a célkitűzésünk az, hogy egy korszerű, modern, jól kiképzett, erős Magyar Honvédséget hozzunk létre, kiválóan felkészített katonákkal, akik hazájuk iránt elkötelezettek, lojálisak” – fogalmazott.

A tárcavezető előadásában ismertette az eddigi haditechnikai beszerzéseket, majd azokat, amelynek eszközei 2023 és 2025 között kerülnek hadrendbe. Hangsúlyozta a magyar hadiipar újraindításának fontosságát, amely jelenleg a kézifegyverek gyártásával foglalkozik, de a tervek között szerepel a kiképző repülőgépek, kézi páncéltörők és gyalogsági harcjárművek gyártása is.

Az Önkéntes Tartalékos Rendszerrel kapcsolatban kifejtette: a rendszer a kétezres években működésképtelenné vált, ezért kellett új alapokra építeni 2011-ben. A terv sikeresen működik, ahogyan a miniszter fogalmazott: „a mai napra elértük, hogy több mint 10 000 önkéntes tartalékos katonánk van. A létszám örvendetesen növekszik, és az is jó hír, hogy egyre több fiatal vállalja az önkéntes szolgálatot.”

A rövid és középtávú célkitűzésekről elmondta: a haderő modernizációjával nemzeti képességet kell teremteni, ami több, mint amit a NATO kér és elvár, de a nemzeti érdekek minden más felett kell, hogy álljanak. Mint mondta, a költségvetés alakulása folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a védelem területén. „Az, hogy ezen az úton így tudunk haladni, többek között annak is köszönhető, hogy a kormány nem csak eltökélt ebben a kérdésben, de az erkölcsi mellett az anyagi támogatást is biztosítja” – mondta Benkő Tibor, hozzátéve, hogy a fejlesztés végrehajtásához szükség van a társadalom egyöntetű támogatására is.

GALÉRIA