Méltón őrzik hagyományaikat a harckocsizók

A megemlékezést Huszti András dandártábornok, az alakulat parancsnoka nyitotta meg, beszédében kiemelte: nem csak a fegyverzeti képességek, hanem a katonák hivatástudata, fegyvernem iránti szeretete és elhivatottsága is hozzájárul, hogy méltón és emelt fővel őrizzük azt a hagyományt, melyet elődeink teremtettek.

A nyitó beszéd után Orosz Zoltán vezérőrnagy, az Összhaderőnemi Parancsnokság törzsfőnökének köszönő levelét továbbították a megjelentek felé, melyben elismerését fejezte ki a harckocsizók hivatás iránti kötelezettsége és felelősségvállalása iránt.

Ezek a visszatérő és kiemelkedő ünnepnapok remek alkalmat adnak arra, hogy megemlékezzünk azokról a személyekről és eseményekről, melyek megalapozták e fegyvernem jó hírnevét és méltó példaképet állítottak a jövő harckocsizó nemzedékének. Kifejezik a közösségi értékeket, eszméket és nem engedik feledésbe merülni azt a sok nem egyszer áldozatos és kemény munkát mellyel elődeink páncélos hagyományokat teremtettek, és történeteikkel legendát alkottak.

Ennek szellemében zajlott le ez a formabontó esemény, hiszen a megszokott állománygyűlés helyett egy előadás keretében Dr. Számvéber Norbert hadtörténész a legeredményesebb magyar harckocsizó, vitéz Tarczay Ervin százados pályafutását és rajta keresztül e páncélos fegyvernem hazánkba kerülésének előzményeit ismertette a katonákkal és meghívott vendégekkel.

Az ünnepség záró eseményeként Szekeres József nyá. ezredes az alakulat volt parancsnoka elevenítette fel a harckocsizó fegyvernem rövid történetét napjainkig, felhívta a figyelmet, hogy e fegyvernem történelmének alakulása annak a századnak a kezében van, melynek utolsó köteléke a tatai alakulatnál van.

A laktanyában elhelyezett T-34-es harckocsi emlékhelye előtt a Honvéd Bajtársi Klub, valamint a Harcitámogató Zászlóalj parancsnoka, Gulyás Géza alezredes és az Összhaderőnemi Parancsnokság képviselője helyezte el koszorúját.