Mindig temetik a westernt

A western műfaját mindig is temették – szögezte le dr. Hahner Péter, aki elmondta: kimondottan szereti a 19. századi amerikai vadnyugaton játszódó filmeket. Az adásban szóba került: Kevin Costner Oscar-díjas amerikai színész 1988 óta foglalkozott a Horizont: Egy amerikai eposz című filmje 1858-ban induló világával, a filmet végül jórészt saját pénzből nemrégiben forgatta le. A 181 perces alkotás világpremierje a cannes-i filmfesztiválon, idén májusban valósult meg, a rendező és főszereplő, aki egy személyben az alkotás producere is, vastapsot kapott a teltházas gálavetítés közönségétől. A film mégis kereskedelmi bukás lett (50 millióból forgatták és eddig mindössze 36 milliót hozott vissza), pedig elkészült már a második és harmadik része is.

„Nagyon nagy élvezettel néztem a filmet. Megdöbbentett a részletpontossága, a ruhák pontos kidolgozása, Kevin Costner által többször felemelt-leemelt nyereg kidolgozottsága, szarvasanyagból készült támlája és szarva, a takarók, a felakasztott húsok körül dongó legyek, a kisvárosok magánélet nélküli világa. Emellett pedig a ruhák elképesztő pontossága, a katonai tábor hangulata, a fegyverek is” – véleményezte benyomásait a filmről dr. Hahner Péter, aki elmondta: Costner munkája nem akar ítéletet mondani sem a 19. századi amerikai telepesei, sem a nyugati apacsok felett.

Van-e főhőse az alkotásnak? Mi lesz a cselekményével a második, a harmadik és a tervezett negyedik részben, ha ilyen lassan indul be az elsőben is? Hitelesek-e az alakok, akik felbukkannak? Van-e tényleges nosztalgia a polgárháború iránt? A feltett kérdésekre is választ kerestünk az adásban, amelyben dr. Hahner Péter beszélt arról a James Buchanan amerikai elnökről, aki a film cselekménye idején kormányozta az Amerikai Egyesült Államokat. Szóba került az is, hogy mi a közös Abraham Lincoln, James A. Garfield, William McKinley és John F. Kennedy elnökökben, akik egyaránt merénylet áldozatai lettek. Az MCC Rubicon Történettudományi Műhelyének vezetőjétől arra is megpróbáltunk választ kapni, hogy Donald Trump, a korábbi amerikai elnök vagy Kamala Harris, a jelenlegi alelnök diadalával zárulhat a november 5-i elnökválasztás, de szerinte az eredmény – éppen történelmi példákra hivatkozva – szabályosan megjósolhatatlan.

„Kész abszurdum mást felelőssé tenni valaki más, például az egyik őse tetteiért!” – hallhattuk dr. Hahner Péter véleményét az eltörléskultúráról (cancel culture) és az évszázadok múltán tett bocsánatkérések divatjáról. „Valóban nagyon sok szobrot leromboltak, de van egy kollégám, aki kutatta ezeket a szoborrombolásokat és egész megörvendeztetett azzal, hogy talán a tíz százalékát sem rombolták le a konföderációs emlékműveknek” – tette hozzá, kiemelve: a kommunizmus és szocializmus szobrait nem őrizné meg a volt kommunista országokban.

Az október 3-án, csütörtöktől elérhető interjút az adást szerkesztő Navarrai Mészáros Márton és a társműsorvezető Burillák Marcell, a honvedelem.hu újságíró-szerkesztői készítik. A beszélgetés YouTube- és Spotify-csatornáinkon is látható és hallható.