Modern gondolkodású altisztek kellenek

A műsorban Kaszab Zoltán főtörzszászlós elsősorban az altisztek képzéséről, a haderőben betöltött szerepéről és feladatáról beszélt. Kiemelte: a sorkatonaság megszűnésével kicsit megkopott a társadalom és a Magyar Honvédség közötti szoros kapcsolat, épp ezért korábban nyilvánvalóbb volt mindenki számára: kik is azok az altisztek. Mint mondta: az altisztek a haderőn belül a legénységi állomány és a tiszti állomány között helyezkednek el. A rendfokozatot tekintve pedig az őrmestertől a főtörzszászlósig beszélünk altisztről, akik esetében szintén kulcsfontosságú a modern képzési rendszer.

„A korábbi képzési rendszerünk is megfelelő volt. De a világ változik, a kihívások változnak, így az altisztképzést az elmúlt években fejlesztettük, modernizáltuk. Ugyanis hiányzott belőle az élethosszig tartó tanulás folyamata, amely ma már elengedhetetlen. Ráadásul a modern haderőhöz, modern gondolkodású altiszti kar kell. Hiába rendelkezünk 21. századi technikával, ha a régi módszerekkel szeretnénk vezetni őket. Illetve 2000 óta altisztek is tölthetnek be olyan beosztásokat a honvédségben, amelyekhez bizony tágabb kitekintés szükséges; nem elég az, ha valaki csak a saját mikrokörnyezetében tud tájékozódni” - szögezte le Kaszab Zoltán főtörzszászlós. Mint fogalmazott: jelenleg kétféleképpen lehet valaki az altiszti állomány tagja: vagy a civil életből érkezik, vagy a legénységi állományból jelentkezik képzésre. A vezénylőzászlós szerint fontos, hogy előbbi esetén a jelentkező tisztában legyen azzal: a katonai szolgálat nem munka, hanem hivatás.

„Ha valaki bekerül a rendszerbe, megfelel az elvárásoknak, és jól teljesíti a hivatásából fakadó kötelezettségeket, a haderő életen át tartó tanulási lehetőséget, és előmenetelt biztosít az illetőnek” – nyilatkozta a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa.

Az altisztek az egységes, öthetes alapkiképzést követően az MH Altiszti Akadémián kezdik meg az egyéves „Acélkocka” nevű képzést. Itt tizennyolc hetes általános katonai képzést követően a felkészítésük húsz-huszonnégy hetes, szakmai specifikációjuk (például logisztikus, lövész, híradó) megfelelő képzéssel folytatódik.

„Azért hívjuk Acélkockának, mert akik bekerülnek, azokat egységes kockává képezzük, majd a honvédség szükségleteinek és a jelentkező igényeinek harmonizációja után ezeket a kockákat kiszínezzük, és ez után kerülnek katonai alakulathoz, szervezethez, ott kezdik meg katonai szolgálatukat. A képzés harmadik szintje a haladó altiszti tanfolyam, a negyedik a zászlós képzés, az ötödik pedig az összhaderőnemi vezető altiszti tanfolyam. Ezek fokozatos elvégzésével az altiszt egyre magasabb beosztásokat tölthet be” – világított rá a főtörzszászlós.

A Magyar Honvédség vezénylőzászlósa szerint az altiszteknek öt fontos képességgel kell rendelkezniük. Ezek: a megfelelő intellektuális képesség és érzelmi intelligencia, a hitelesség, az elszámoltathatóság és felelősségvállalás, az agilitás és végül, de elsősorban a fegyelem.

„Természetesen nők és férfiak egyaránt lehetnek altisztek. Már csak azért is, mert a Magyar Honvédségben honvédek teljesítenek szolgálatot, nem pedig katonanők, vagy katonaférfiak. Egyébként mérések azt mutatják, hogy a nők bizonyos esetekben kitartóbbak, mint a férfiak, tehát igen örömteli a haderőben a hölgyek magas aránya. Összességében kijelenthető: a Magyar Honvédség folyamatosan fejlődik, és megfelel a mai kor kihívásainak. Úgy kell képeznünk a honvédeket, hogy a társadalom azt lássa: igenis jó manapság katonának lenni” – mondta Kaszab Zoltán főtörzszászlós.