Nem baleset okozta a Cshonan elsüllyedését

A védelmi minisztériumban a katonai vezetők tanácskozását megnyitva az államfő nem nevezte meg gyanúsítottként név szerint Észak-Koreát, de első ízben fogalmazta meg egyértelműen, hogy a két Korea tengeri határán március 26-én történt incidens Észak-Koreával áll összefüggésben. Az elnök a világ „legharciasabb katonai hatalmának" nevezte Phenjant.

Az 1200 tonnás Cshonanon robbanás történt, majd elsüllyedt. Ötvennyolc tengerészt kimentettek, 46 társuk meghalt. Kim Te Jung nemzetvédelmi miniszter az elsődleges vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy feltehetően torpedó okozta a hajó elsüllyedését.

Szöul eddig sosem vádolta nyíltan Észak-Koreát a március 26-án történt katasztrófa miatt. A gyanú azonban a korábbi provokációk és támadások miatt az északi szomszédra terelődött.

A két Korea között jogilag hadiállapot van, mert hároméves konfliktusuk 1953-ban csak tűzszüneti megállapodással zárult. Észak-Korea vitatja az ENSZ által kijelölt, nyugati parti tengeri határvonalat, és a két ország haditengerészete korábban három véres csatát vívott korábban a térségben.

Ri Mjong Bak közölte: azonnal az incidens után közös nemzetközi vizsgálatot rendelt el. „Miután megállapítjuk az okot, határozott, kemény döntést hozok" – mondta az elnök egy országos televíziós beszédében.

Az elnök a tábornoki konferencián leszögezte: Dél-Korea biztonsági készültsége laza, s az embereknek fogalmuk sincs róla, hogy „a legharciasabb katonai hatalom előretolt tüzérsége ránk irányul", de „a Cshonan-incidens emlékeztetett bennünket erre". Hozzátette: az észak-koreai tüzérséget Szöultól 50 kilométernyire telepítették.

Az államfő azt is bejelentette, hogy az elnök mellett működő nemzetbiztonsági csoportot hoz létre, és biztonsági tanácsadót nevez ki.