Nem csak a hibákat keresik

Dr. Lány Zsolt ezredes nyolc éve vezeti a Belső Ellenőrzési Főosztályt, de ellenőri munkája sokkal korábbra, 1999-re tehető, valamint az osztály megalapításában is nagy szerepet vállalt. A belső ellenőrzési terület felé egy főiskolai élménye terelte, ahol megtapasztalta, hogy néhány szakember a felettesének tartott beszámolók során a valóság és az eredmények prezentálása helyett inkább kozmetikázza a valóságot.

A főosztályvezető vallja, a felelős szervezetirányítás egyik sarkalatos pontja az, hogy vezetőként merjünk szembenézni a gondokkal és felvállalni a problémákat. Ugyanis csak a valós problémák ismeretében lehet olyan döntéseket meghozni, amely nemcsak orvosolják a hibákat, hanem javítják az adott területek működőképességét és hatékonyságát. Ebben játszhatnak igen fontos szerepet a belső ellenőrök.

Hogyan határozza meg a belső ellenőrzés fogalmát? Milyen elvek mentén végzik munkájukat?

A belső ellenőrzés nemzetközi és hazai standardjai értelmében egy független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak eleget téve, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének továbbítja.

Milyen alapértékei vannak az ellenőrzési területnek? Mit tekintenek küldetésüknek?

A legfontosabb a függetlenség, a belső ellenőr a tevékenységét mindig az első számú vezető közvetlen alárendeltségében végzi. Ugyanis ezen követelmény teljesültével válhat munkája objektívvé, így tárja fel és értékeli a tényeket hitelesen. A belső ellenőr minden lényeges és jelentős körülményt mérlegelve értékel, szakmai véleménye kialakításakor nem befolyásolhatja saját, vagy harmadik fél érdeke.

Nagyon fontos értéket képvisel, hogy a vizsgálatok, a hibák, hiányosságok megelőzésére, az ellenőrzötteket segítő együttműködésre kell elsődlegesen irányulnia. Téves feltevés az, hogy a belső ellenőrök csak a hibákat keresik.

Jómagam a minőségközpontú működés elkötelezettje vagyok, ahol a belső ellenőrök felkészülten és elfogulatlanul végzik az ellenőrzéseket, feladatukat a szakmai és az etikai szabályok maradéktalan betartásával látják el. Ki kell emelnem, hogy a belső ellenőröknek a közszférában általános etikai követelményekhez viszonyítva szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük, tevékenységük a Pénzügyminiszter által közzétett Etikai kódex alapján kell végezniük.

Milyen elődszervezetei voltak a Belső Ellenőrzési Főosztálynak? Hogyan alakult ki ez a szakmai terület?

Az ellenőrzés mindig is az irányítás részeként funkcionált, azonban az 1992-ben elfogadott államháztartási törvény volt az az első jogszabály, amely a költségvetési pénzfelhasználás áttekinthetőségének fejlesztése érdekében történt. Ennek többszöri módosítása vezetett végül a belső ellenőrzés alapjainak kialakításához.

Más tárcákhoz hasonlóan, a Honvédelmi Minisztériumban is létrehozták az úgynevezett felügyeleti ellenőrzési rendszert, a HM Költségvetési Ellenőrzési Hivatal tevékenységi körében. A későbbiekben a hivatal vált a minisztérium és a tárca első, belső ellenőrzési egységévé.

Kik válhatnak belső ellenőrré? Milyen képesítésekre van szükség ehhez a munkakörhöz?

Független belső ellenőrzést a Honvédelmi Minisztériumban és az irányítás alá tartozó honvédelmi szervezeteknél a jogszabályi előírásokkal összhangban az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személyek végezhetnek.

A honvédelmi tárcán belül jelenleg, mintegy száz fő, többségében katonaként szolgálatot teljesítő belső ellenőr túlnyomó részt gazdasági vagy jogi szakmai végzettséggel rendelkezik. Belső ellenőrzési tevékenység folytatásához továbbá jogszabályban meghatározott, kétévente esedékes továbbképzési kötelezettség teljesítése is szükséges. A munkakör megköveteli, hogy ellenőreink mindig naprakészek legyenek, ezért évente rendezünk egy konferenciát, ahol a szakmában felmerülő újításokat mutatjuk be egymásnak. Ugyan a mindennapokban külön-külön dolgozunk, mégis egy nagy családként működünk együtt.

Az ellenőrzési folyamatnak milyen előkészítési feladatai vannak?

Lassan megkezdjük a jövő évre vonatkozó munkálatokat, vagyis megtervezzük, hogy 2025-ben milyen ellenőrzést fog végrehajtani a főosztály. Ehhez információkat, adatokat gyűjtünk, kockázatot, kapacitást értékelünk, gyakorlatilag felmérjük képességeinket, felmérjük, hogy melyek azok a területek, melyeket kockázatosnak gondolunk, melyeket kellene beépíteni az éves tervbe. Ezután betervezzük az ellenőrzéseket és a rendelkezésre álló ellenőrök száma szerint osztjuk el azokat.

A vezetőktől bekérjük javaslataikat, ezzel megismerjük az igényeiket, megtudjuk, hogy miket tudunk beilleszteni az ellenőrzési tervbe. Célunk az, hogy mindenkinek a munkáját támogassuk, a honvédelmi minisztertől, az államtitkári, főosztályvezetői szinteken át mindenkinek segíteni szeretnénk. A vizsgálandó területek vezetőitől javaslatokat kérünk, hiszen fontos, hogy az igények találkozzanak, ezzel is hatékonyabbá téve a vizsgálat folyamatát és eredményesebbé a végeredményt.

Milyen jövőbeli kihívások elé néz a belső ellenőrzési terület?

A szakmai sztenderdek a belső ellenőrök számára követendő elvárásokat fogalmaznak meg. Az elvárásoknak való megfelelést általánosan külső független értékelésekkel lehet megvizsgálni. Általánosan elmondható, hogy a közigazgatás szervei többségében, így a Honvédelmi Minisztérium és az irányított szervezetek ilyen vizsgálatokon még nem estek át. Fel kell készülnünk, illetve a közeljövőben ki kell alakítanunk a külső minőségértékelések végrehajtásának feltételeit. Mindez segítheti a felelős szervezetirányítást abban, hogy visszacsatolást kapjon a belső ellenőrzés megfelelő működéséről, továbbá annak teljesítménye javuljon is.

Húsz év alatt sok mérföldkövet elért a főosztály. Melyekre a legbüszkébb?

A terület vonatkozásában nagyon fontos, hogy én, mint belső ellenőrzési vezető részt veszek a Pénzügyminisztérium egy munka- vagy témacsoportjában, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal témacsoportjában is. Ez a két terület, amely meghatározza az adott szakmai terület szabályozását, szabályozási környezetét. Azt gondolom, hogy ebben a két témacsoportban a belső ellenőrzés az mindig proaktív volt.

Mindig kezdeményező szerepet töltöttünk be a szabályozásban, hiszen a mi területünkön nagyon sok költségvetési szerv van, sok belső ellenőr működik, és munkánk során sok problémát észlelünk magával az ellenőrzési rendszerrel, szabályozással kapcsolatosan. Ezek javítására vonatkozóan azt gondolom, hogy meghatározó szerepet játszunk, és tudjuk képviselni a tárca érdekeit.