Nem mindennapi családi találkozó főhajtással
Szöveg: honvedelem.hu / Pápai Honvéd Bajtársi Klub | 2010. július 4. 17:27Nem mindennapi eseményre került sor Körmenden július 3-án, szombaton, ugyanis itt találkoztak a Kerecsényi családnevet viselők. A résztvevők fejet hajtottak a 1848/49-es forradalom és szabadságharc áldozatai, illetve az I. és II. világháborús városi hősi emlékműveken, emléktáblákon szereplő Kerecsényi nevű honvéd-hősök emléke előtt is.
Az országban hasonlókra már volt szép példa, hiszen találkoztak már a
Berzsenyi, a Jókai, a Petőfi nevűek, rokonok, egyenes- és oldalági leszármazottak is.
Az első Kerecsényi-találkozóra sokan eljöttek, ahol több Kerecsényi-féle emlékkel találkozhattak. Fejet hajtottak a 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc, az I. és II. világháborús
emlékműveken, emléktáblákon szereplő Kerecsényi nevű honvéd-hősök emléke előtt; a temetőben
felkeresték az azonos nevű „ősök" nyugvóhelyeit, köztük azét a Kerecsényi Jánosét, aki 1841-ben
született, Pápán tanult a református teológián, majd hazatérve a körmendi református egyház
lelkipásztorként haláláig szolgálta a gyülekezetet. Kiváló költőként is ismert volt, a – Petőfiék alapította –
pápai Képzőtársulat tagjaként „Elnémult költőinkhez" című verse 1853-ban pályadíjat nyert. De nemcsak
ő az egyedüli, aki ismertebb a Kerecsényiek sorában. Ilyen a nemzetféltő hős szigetvári, majd gyulai
várkapitány, Kerecsényi László, aki katonáival 1566 nyarán 14-szer verte vissza Szulejmán szultán
seregeit. Végül a kilenc hétig tartó ostromállapot tarthatatlanná vált, így feladták a gyulai várat.
Kerecsényi László kapitány kiváló katona, hithű hazafi volt, akit a török semmilyen ígérettel nem tudott
megvesztegetni. A Kerecsényi családot rokoni szálak fűzték a szintén nagy múltú Batthyány-családhoz.
A 15–16. századi magyarországi humanista, protestáns és világi irodalmi hagyományok illetve Kölcsey
Ferencnek, a Himnusz szerzőjének kiváló ismerője volt Kerecsényi Dezső; többek mellett a pápai
Református Kollégium tanáraként is működött egy ideig.
Meg kell említeni Kerecsényi Edit néprajztudóst, muzeológust, a kanizsai Thúry Múzeum alapítóját is,
aki több mint ötven nívós könyvet, tanulmányt, cikket írt illetve névtörténeti kutatásokkal foglalkozott.
Etnográfiai búvárkodásai közül kiemelendő például a szabadságharc korának a Zalakomár környéki nép
emlékezetében való feltárása, vagy a népi díszítőművészet, a nemzetiségi és magyarságkutatás zalai
témái.
A körmendi rendezvényen a főszervezők, Kerecsényi József, valamint Kerecsényi László fehér asztal
mellett, vetítettképes előadás keretében vázolták a jelenlévőknek Kerecsényi-kutatásaik eredményeit,
ahol szó esett többek mellett arról is, hogy a Kerecsényi név a magyarok nemzeti madara, a
Kerecsensólyom, vagyis a Turul nevéből ered. A hunok, az avarok és a magyarok kedvelt
díszítőmotívuma volt a turul, erről több régészeti lelet tanúskodik. A jelenleg forgalomban lévő ötven
forintos érmén a kerecsensólyom-turul kisplasztika található, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a
Katonai Biztonsági Hivatal (KBH), illetve a Magyar Honvédség és egyes szervei jelképében is szerepel.
Az első találkozón résztvevők döntöttek e nemes kezdeményezés folytatásáról, így a másodikra
Zala megyében, Kerecseny községben kerül sor 2011-ben. Viszont addig – Kerecsényi Zoltánnak,
a pápai Honvéd Bajtársi Klub titkárának kezdeményezésére – szeretnének Pápán márványtáblát
állítani Kerecsényi János tudós református lelkész, a város egykori diákja, valamint Kerecsényi Dezső
irodalomtörténész-professzor, a pápai kollégium egykori tanára emlékére.
A Kerecsényi-találkozó tanulsága az lehet, hogy a múltat nem lehet végképp eltörölni, az idő kútja
mélységes mély ugyan, de nem nyelte el végleg az ősök szépséges nyomát, s ez megtartó erő lehet a
jövőre nézve.
