Neonácik helyett észak-kaukázusiak robbantottak

Oroszországban az elmúlt hetekben két terrorcselekményt is követtek el vonatok ellen. A Nyevszkij Expressz elleni támadásnak 26 halálos áldozata volt, míg a dagesztáni támadásban senki sem sérült meg. Az előző merénylet elkövetésével először egy neonáci csoportot, a Combat 18-at vádolták meg az illetékesek. Ezzel kapcsolatban Rácz András a honvedelem.hu-nak a következőket mondta: ismerve a volt Szovjetunió erőfeszítéseit és áldozatait a II. világháború megvívása kapcsán jobbnak tűnik a szélsőséges nacionalista csoport megnevezés az elkövetőkre. A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa hozzátette: a szélsőséges orosz nacionalizmus nem új keletű dolog, már a cári időszakban is létezett. Igaz, a kommunista időkben igyekezett ezt elnyomni a hatalom. A Szovjetunió széthullása után, s az utóbbi időkben tapasztalható válság megerősödésével azonban újból felerősödött a nacionalizmus, mely idegenellenességgel és antiszemitizmussal párosult.

Rácz András a merénylők kilétével kapcsolatban megjegyezte: a szélsőséges nacionalisták, a neonácik inkább afrikaiakat, vagy Közép-Ázsiából származó embereket fenyegetnek. A Moszkva és Szentpétervár között közlekedő Nyevszkij Expresszt pedig főként oroszok használják. A luxuskörüményeket (is) kínáló vonaton főként üzletemberek, a politikai és gazdasági élet szereplői utaznak – az utaslistán is csak három külföldi név szerepelt. Azt, hogy ez valójában mennyire „orosz" szerelvény, az is jelzi, hogy az expresszvonat névadója, Alekszander Nyevszkij politikai kurzustól függetlenül az orosz középkori történelem hőse. Amennyiben bevándorlókkal kívántak volna végezni szélsőségesek, akkor nem ezt a vonalat szemelik ki maguknak – mondta a szakértő, aki hozzátette: a Combat 18 cáfolta is, hogy köze lett volna a merénylethez. Sokkal valószínűbb, hogy észak-kaukázusi csoportok követték el a támadást, mint ahogyan azt el is ismerte egyikük.

Rácz András ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: egyáltalán nem biztos, hogy a két merénylet nem függ össze egymással. A két támadás között csak annyi a különbség, hogy a dagesztáni esetben túl korán robbant fel a bomba, s így a mozdony még időben le tudott fékezni. A szakértő arról is szólt, hogy egyesek szerint a Nyevszkij esetében pedig túl későn következett be a robbanás, mivel valószínű, hogy a mozdonyt szerették volna felrobbantani. Talán ennek is volt köszönhető, hogy csak az utolsó négy kocsi siklott ki. Kevesebb szó esik róla, hogy a Nyevszkij Expressz esetében egy második bomba is működésbe lépett, akkor, amikor a mentőalakulatok már a helyszínre értek. Ugyan a legtöbben azt kommunikálják, hogy ez a robbanás nem okozott kárt, a helyzetet árnyalja, valójában a főügyészség nyomozóhivatalának helyszínre érkező vezetője légnyomást szenvedett. Ha pedig a bomba nem hibásodik meg, és teljes egészében felrobban, feltehetően nőtt volna az áldozatok száma.

Maga az elkövetési mód, különösen a második bomba használata egyértelműen az észak-kaukázusi merényletekre jellemző – mondta Rácz András. A szakértő szerint mint minden terrorcselekménynek, ennek is politikai okai lehettek. Ha elfogadjuk, hogy esetleg észak-kaukázusi merénylők voltak, akkor egyrészt így akarták felhívni a figyelmet az ott zajló eseményekre, vagy éppen az orosz kormány politikája ellen akartak így tiltakozni. Ha a számos észak-kaukázusi csoporton belül esetleg szélsőséges iszlamisták követték el a támadásokat, akkor a függetlenség kivívásának szándéka mellett egy másik cél is felmerülhet. Régi célja ugyanis a szélsőségeseknek ugyanis valamiféle kaukázusi iszlám emirátus létrehozása. Ez azonban nem olyan törekvés, amiről tárgyalni lehetne – fogalmazott a szakértő. Azóta egyébként egy csecsen csoport Doku Umarov hadúr nevében magára is vállalta a merényletért a felelősséget.

Ezt megelőzően egyébként 2004-ben voltak utoljára hasonló nagy merényletek. Akkor metrószerelvények mellett két repülőgép ellen is követtek el támadást, a halottak száma pedig elérte a kétszázat. Ezt követően a főbb vasútvonalakon lévő pályaudvarokat, hidakat és közúti átjárókat kamerával szerelék fel, hogy elejét vegyék az ilyen eseményeknek – mondta a szakértő. Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt ezek az első támadások. Rácz András egyébként aggasztónak nevezte, hogy a Nyevszkijt ért támadás helyszínére érkező alakulatok nem találták meg a második bombát. Ez rendszerhibát jelent, és bár a beszláni merénylet óta sokat javult az orosz belügyi szervek terror-reagáló képessége, még messze nem tökéletes – fogalmazott Rácz András, aki úgy vélekedett: a legrosszabb forgatókönyv szerint akár újabb merényleteket is elkövethetnek a támadók. Ebben az esetben Moszkva vélhetően keményebb eszközökhöz nyúl majd az észak-kaukázusi térségben.

Rácz András kiemelte: nemrég már küldött csapaterősítést Oroszország a térségbe. S bár ezt azzal indokolták, hogy a grúz helyzet fokozódott, az intézkedésnek sokkal inkább belpolitikai, belbiztonsági indokai voltak – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint politikai válaszok is lehetségesek. Dimitrij Medvegyev már bejelentette, hogy szándékai szerint egy különleges megbízottat nevezne ki, aki összefogná az északi területek irányítását, valamint a rendőri és belbiztonsági erők tevékenységét. Ramzan Kadirov csecsen elnök már jelezte, hogy elvállalná a posztot. A személlyel szemben Rácz András megjegyezte: vélhetően lenne nála jobb, szélesebb elfogadottságnak örvendő jelölt is. Ilyen lehetett volna esetleg az ingusföldi elnök, Junusz-Bek Jevkurov, aki sokak szerint kevésbé korrupt, mint észak-kaukázusi társai. Azonban az őt szállító konvoj mellett nyár elején bomba robbant, és a politikus súlyosan megsebesült – mondta Rácz András.