„Nulla” látási viszonyok között, kézzel keresték a szamurájkardot
Szöveg: Takács Vivien | Fotó: Rácz Tünde archív felvétele és az alakulat felvételei | 2022. június 23. 19:32A legkeményebb katonák között tartják őket számon. Akár „zéró látási viszonyok” mellett, több mint hatvan kilós felszereléssel, nagysodrású folyóban is képesek dolgozni. Ők a katonai búvárok, akikről és munkájukról Márton Róbert főtörzsőrmester, a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred búvárkiképző részlegének búvároktatója beszélt a Spirit FM „Katonadolog” című műsorában, június 23-án, csütörtökön.
„Civil búvárként kezdtem, majd úgy vonultam be a seregbe, hogy már a búvárokhoz kerültem. Ennek idestova 28 éve” – mesélte magáról a főtörzsőrmester. Mint fogalmazott: a búvárkiképzés „fellegvára” az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezrednél van. Mindenki, aki katonai búvár szeretne lenni, itt kezdi a szakmát, majd innen helyezik át más katonai szervezetekhez. A Magyar Honvédségen belül négy alakulatnál – a tűzszerészeknél, a különleges műveletieknél, a felderítőknél és a műszakiaknál – összesen kétszáz katonabúvár dolgozik.
Márton Róbert főtörzsőrmester elmondta: a katonai búvárok kiképzése részben hasonló, mint a hobbibúvároké. Azzal a kivétellel, hogy „mi nulla látási körülmények között is merülünk oda, ahova a hobbi búvár nem merül, hiszen ő látni szeretne, mi pedig dolgozunk. Ha koszos a víz, mi akkor is a feladatunkat hajtjuk végre.”
A katonai búvár alapfelkészítése négy hetes. „Az első és a második hét az elméleti, illetve a védett vízi gyakorlatokról szól, ezt követően megyünk ki a nyékládházai tavakra, majd az utolsó héten olyan keményebb vizekbe, mint például a Tisza vagy a Holt-Tisza” – részletezte Márton Róbert, hozzátéve azt, hogy a katonabúvárok az alaptanfolyamot követően is visszatérhetnek a műszaki ezredhez, hiszen lehetőségük nyílik számos tanfolyamot elvégezni. Az egyik ilyen a sisakos búvár tanfolyam. „Sisakos búvároknak, vagy nehéz búvároknak hívjuk azokat, akik minden olyat megcsinálnak a víz alatt, amit a »szakik« a víz felett: hegesztenek, fúrnak, vágnak, vagy éppen faragnak” – húzta alá a búvároktató.
Sokszor a rendőrség is kéri a katonai búvárok segítségét, például eltűnt személyek megkeresésében vagy bűntárgyak felderítésében. „A legextrémebb az volt, amikor egy ninja kardot kellett megkeresnünk nulla látási körülmények között. Nagyon kellett vigyáznunk, hiszen vakon, kézzel kerestük. Szerencsére sérülésmentesen meglett” – emelt ki egy példát a főtörzsőrmester.
A búvároktató elárulta azt is, hogy 65 kilogramm az a maximális súly, amit egy katonai búvárra tudnak helyezni. Mindezt extrém körülmények között kell magán vinnie a búvárnak, akár úgy is, hogy a Duna medrében áll és munkát végez.
A katonai búvárok feladata többrétű, de a lényeg ugyanaz. „Egy nagy családról beszélünk. Nem gépekkel, hanem emberekkel dolgozunk és az ember az embernek, a társ a társának kell, hogy legyen, hiszen egymással merülünk, egymásra vigyázunk, akár békeidőben, akár háborús körülmények között” – fejtette ki gondolatait Márton Róbert főtörzsőrmester.
