Oroszországot bírálták az Európa Tanácsban

Az ülésszak napirendjéről tartott szavazáson úgy döntöttek az összeurópai emberi jogi szervezet ülésére érkezett képviselők, hogy szerdán plenáris vitát tartanak az észak-kaukázusi területeken terjedő erőszak – az emberi jogi aktivisták megfélemlítése, elrablása, megkínzása, egyes esetekben meggyilkolása – miatt.

Az ET parlamenti közgyűlésén – ahol a 47 tagállam nevében 318 képviselő tanácskozik – olyan javaslatot is előterjesztettek, hogy függesszék fel a 18 orosz képviselő szavazati jogát.

Az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi területeken, főként Csecsenföldön százával tűnnek el nyomtalanul emberek, köztük emberi jogvédő aktivisták. Többeket azóta holtan találtak meg, a legtöbbjük sorsa ismeretlen.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely az ET égisze alatt működik, immár több mint száz ítéletben marasztalta el az orosz hatóságokat, az ügyek alapos kivizsgálásának elmulasztásáért, különböző súlyos emberi jogi jogsértésekért. Az oroszok azonban fittyet hánynak ezekre az ítéletekre, az emberi jogok helyzete továbbra is siralmas az Észak-Kaukázusban – hangsúlyozták azok a képviselők, akik az ET fórumán kívánják megvitatni a kérdést.

Az ET-ülésszak előkészítése során kemény bírálatok hangzottak el Moszkva címére dél-kaukázusi politikája miatt is.

Hetvenkét képviselő – köztük a fideszes Gruber Attila, Kelemen András és Németh Zsolt – közös állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra: Oroszország a tavaly augusztusban Grúziával vívott háború után sem vonta ki katonáit a tűzszüneti megállapodásban előírt összes területről, elismerésben részesítette a Grúziától elszakadt Abháziát és Dél-Oszétiát, valamint katonai kapcsolatokat is létesített velük. Az oroszok ezen felül – tették hozzá – nem teszik lehetővé, hogy nemzetközi békefenntartók tevékenykedjenek a térségben, valamint azt sem, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, a hágai Nemzetközi Bíróság álláspontjával összhangban rendezzék a háború során otthonukból elmenekültek helyzetét.

Szerintük ezért felül kellene vizsgálni az orosz képviselők ET-beli mandátumát.

Egyszer már megvonták az orosz képviselők szavazati jogát az Európa Tanácsban, a csecsenföldi emberi jogi jogsértések miatt. A 2000 áprilisában meghozott szankció miatt az oroszok akkor demonstratívan kivonultak a parlamenti közgyűlésről, és csak kilenc hónap múlva tértek oda vissza.

Az újabb szavazatijog-felfüggesztés eshetőségének árnyékában, ennek nyilvánvaló kivédési szándékával a strasbourgi orosz ET-nagykövet a minap kilátásba helyezte: Moszkva esetleg csatlakozhat ahhoz az évekkel ezelőtt kidolgozott jegyzőkönyvhöz, amely hatékonyabbá, “áramvonalasabbá" tehetné a strasbourgi emberi jogi bíróság ténykedését, és amely csak az orosz ellenkezés miatt nem léphetett eddig életbe.