Pakisztán: a kormánynak esélye sincs a rendcsinálásra

Felkelésre szólította fel a múlt héten egy videoüzenetben a pakisztániakat és a törököket Ajman az-Zavahri, az al-Kaida terrorszervezet második számú vezetője. A szervezet által gyakran használt egyik internetes oldalon a feltehetően Pakisztán hegyei között bujkáló terroristavezér azzal vádolta a pakisztáni kormányt, hogy lassan reagált az országot sújtó hatalmas áradásra. Pakisztán uralkodó osztályának, kormányának és hadseregének az a legfőbb törekvése, hogy feltöltsék dollárral hazai és külföldi bankszámláikat, s ami őket illeti, Pakisztán és a népe elmehet a pokolba – állította a 44 perces felvételen Zavahri, aki felszólította a pakisztáni és törökországi muzulmánokat, hogy keljenek fel kormányuk ellen annak afganisztáni szerepvállalása miatt.

Ami Pakisztánt illeti, a helyzet talán még veszélyesebb, hiszen az árvíz kapcsán ismét bebizonyosodott, hogy az iszlámábádi kormány egyáltalán nem ura a helyzetnek. „A radikális iszlám szervezetek jó érzékkel ismerték fel, hogy a helyzetet a saját javukra fordíthatják. Ebben nagy előnyükre vált az is, hogy a tehetetlen központi erőkkel szemben ténylegesen is bekapcsolódhattak a mentési és segélyezési munkálatokba, hiszen eleve a katasztrófa sújtotta területeken élnek, nem kellett külön odamenniük", mutat rá Nógrádi György, aki hozzáteszi: a szervezetek azt is tudják, hogy a központi kormányzat tovább gyengíthető, ha növekszik a feszültség India és Pakisztán között akár közvetlenül, akár Kasmír ügyében.

„Jelenleg kevés esély mutatkozik arra, hogy a pakisztáni kormány rendet tud csinálni, főleg, hogy egyre több külföldi jelentés mutat rá: a valódi hatalmat az országban a titkosszolgálat, az ISI gyakorolja", mondja a szakértő, aki szerint abszurd, hogy mindössze az utóbbi időkben került az érdeklődés homlokterébe a pakisztáni titkosszolgálat és az al-Kaida homályos kapcsolata, miközben az ISI már hosszú évek óta adatokat szolgáltat az al-Kaidának. Nógrádi György szerint az a nyugati felfogás is régóta érvényét vesztette, melynek értelmében az al-Kaidára és a tálibokra hasonló veszélyforrásként tekintenek, miközben a tálibok jóval nagyobb erőt képviselnek a térségben. A szakértő meglátása szerint az országban egyedül egy katonai diktatúra lenne képes valamelyest rendet csinálni. „A nyugat Pervez Musarraf rendszerét is addig támogatta, amíg az működött. A lényeg mindenesetre az, hogy semmilyen pakisztáni nukleáris fegyver ne kerülhessen szélsőségesek kezébe, ez azonban kétesélyes játszma. Főleg, hogy egy japán diák papíron már 10 évvel ezelőtt is megtervezett egy atombombát mintegy hobbiból. Vagyis atomtitkok ma már nem léteznek, az, hogy egy szervezet szert tesz-e nukleáris eszközre, vegyi vagy biológiai fegyverre, elsősorban pénzügyi kérdés."

Ami a Pakisztán és India közötti fő feszültségforrás Kasmír státuszát illeti, a legfrissebb felmérések szerint a helyiek többsége egyik félhez sem szeretne tartozni. A Sunday Hindustan Times című lap által szervezett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 66 százaléka szeretné a 12 millió lakosú, hivatalos nevén Dzsammu és Kasmír indiai állam teljes függetlenségét és új országgá alakulását. A kasmíri völgy lakossága többségében muzulmán, a Dzsammunak nevezett területé hindu, és az állam része Ladak is, ahol buddhisták élnek. Kasmírban 6 százalék szeretné az egész terület csatlakozását Pakisztánhoz, Dzsammuban és Ladakban 76, illetve 70 százalék az Indiához tartozást.

Az indiai kormány szerint Pakisztán szítja a szeparatista hangulatot Kasmírban, de sok helyi politikus úgy véli, hogy a fiatalok jövőjének kilátástalansága a nyugtalanság fő kiváltó oka. Kasmír indiai részén húsz éve szeparatista mozgalmak működnek, amelyek fegyveres harcot is folytatnak. Támadásaik már 45 ezer áldozatot követeltek.