Példamutatás, hitelesség és fegyelem

Az elmúlt húsz év kemény munkájának a gyümölcse

„Katonai szakközépiskolában kezdtem a pályafutásomat Szolnokon. Bár nagyon szerettem volna altiszt lenni, mivel merevszárnyú sárkányhajtómű szerelő szakon tanultam és ebben is képzeltem el a jövőmet, az akkori oktatóim tanácsára viszont jelentkeztem a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolára és a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára is” – eleveníti fel pályája elejét Szücs Péter alezredes a kinevezése kapcsán folytatott beszélgetésünk elején. „Végül katonai vezetői szakon, lövész szakirányon végeztem a tanulmányaimat, és 2003-ban gépesített lövészként avattak. Pályámat, az első tiszti beosztásomat az MH 32. Budapest Őr- és Díszezred, Díszzászlóalj, 1. Díszszázad szakaszparancsnokaként kezdtem. Az akkori Petőfi laktanyában találtam meg azt a rendet, fegyelmet, szervezettséget, amiről úgy éreztem, hogy hozzám a legközelebb áll.

Az elmúlt húsz évben a katonai vezetői beosztások minden egyes lépcsőfokát végig jártam. Pályafutásom alatt többször szolgáltam Afganisztánban, a KatonaSuli program életre hívásában vettem részt, beosztásom ellátása mellett egy évig tanítottam katonai szakközépiskolában, majd érettségiztettem is. Ezen kívül a fokozati vizsga, minősítő vizsga tananyag előkészítésében, frissítésében is aktív szerepet játszottam, valamint a Honvéd Kadét Program oktatási anyagának fejlesztésében is. A Honvédelmi Alapismeretek tankönyv egy fejezetének vagyok a szerzője, és az idén kiadandó, második tankönyv kidolgozói munkájában is részt vettem.

Első éves doktorandusz hallgatóként 2019-ben lehetőségem volt vezetési-szervezés elmélet tantárgyat oktatni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon, tekintettel arra, hogy értekezésem témája is a katonai vezetéshez kapcsolódik. Fontosnak tartottam, hogy jobban megismerjem a legfiatalabb generációt, akik a tiszti pályát választják élethivatásuknak.

Szerencsés vagyok, mert azt csinálhatom, amit igazán szeretek! A családom mellett a hivatásom a legfontosabb, ezzel a megtisztelő feladattal pedig most vált teljessé az életem. Úgy érzem, az elmúlt húsz év kemény munkájának valójában ez a beosztás lett a gyümölcse.”

A vezetőnek át kell adnia a tudását

„Nagyon sok mindent szeretnék megvalósítani!” – mondja céljaival kapcsolatban. „Egy katonai vezető életének része, sőt, talán a legfőbb feladata, hogy átadja a tudását a katonák vezetése során. Nagyon fontosnak tartom, hogy megismerjem a fiatalabb korosztályt, motivációikat és szükségleteiket, ehhez pedig a Ludovika Zászlóalj a legjobb helyszín. Szerencsés vagyok, hiszen volt lehetőségem oktatni és kiképezni egyaránt, és a jövőben szeretnék tanítani is a jelenlegi beosztásom mellett.

Úgy érzem, hogy minden tudásom és tapasztalatom lehetőséget biztosít arra, hogy újat tudjunk teremteni, és a kor követelményeihez jobban hozzá tudjuk illeszteni a tiszti szocializációt.

A biztonsági helyzet, valamint a haderőfejlesztésnek köszönhető eszközbeszerzések szükségessé tették, hogy a nemzeti tisztképzés is megújuljon. A legfontosabb feladatunk az új koncepciót támogató tiszti szocializáció kialakítása. Kiemelt feladat, hogy olyan alapokat teremtsünk, ami segíti a fiatal tiszteket első beosztásaikban. Ehhez az kell, hogy kollégáimmal, a Ludovika Zászlóalj állományával, úgy alakítsuk át a gondolkodásunkat, hogy mi mindig egy kicsit előrébb járjunk és korábban fogalmazzuk meg azokat a követelményeket, amivel a fiatal tiszteket felkészítjük az előttük álló feladatokra.

Ebben a legfontosabb szerepem, hogy irányt mutassak. Olyan tartalommal kell megtölteni a tisztjelöltek napi életét, amely az egyetemi képzés során megszerzett ismeretekkel együtt egy olyan kompetenciát ad a kezükbe, amit hasznosítani tudnak. A honvéd tisztjelöltek mindennapjaiban a gyakorló parancsnoki rendszert meg kell erősíteni úgy, hogy a raj-, szakasz-, század gyakorló parancsnokok – megfelelő mentorálás mellett – képesek legyenek arra, hogy önmagukat és saját társaikat is neveljék és tanítsák arra, hogy milyen katonákat vezetni!”

Oktatni és vezetni

„Ha azt mondom, hogy az oktatás és a vezetés között nincs sok különbség, akkor lehet, hogy sokan azt mondják, hogy nem gondolkozom jól. Véleményem szerint azonban, egy oktatónak és egy parancsnoknak a mai világban ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie: példamutatás, hitelesség és szakmai professzionalizmus” – fogalmazza meg a hitvallását Szücs Péter alezredes. „Az oktató akkor hiteles, ha az adott témát uralja. Amikor katonai oktatóról beszélünk, akkor természetesen példamutató az óratartásban, példamutató a viselkedésében és abban, ahogy kommunikál. Egy parancsnoknak is ugyanezen ismérvek, követelmények szerint kell teljesítenie ahhoz, hogy eredményes vezető tudjon lenni. Amikor oktattam, akkor arra vágytam, hogy aktívabb szerepem lehessen az ifjú tisztek életében, most pedig lehetőséget kaptam arra, hogy a Magyar Honvédség legfiatalabb tisztgenerációját vezethessem és nevelhessem. Mégpedig olyan tiszteket, akik mire kikerülnek az alakulatokhoz, addigra tudják, hogy mit jelent az, hogy ’alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem!’. Meg kell tanulniuk, hogy vezetőként milyen fontos feladatuk van, mennyire lényeges a csapatban gondolkodás. Azt is, hogy a beosztottakért mindig, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a közös cél megvalósuljon. A sport is nagy szerepet tölt be a tiszti szocializációban. Ezen a területen az a célom, hogy a Ludovika Zászlóaljnál olyan összetartó közösséget építsünk, hogy a lehető legtöbb trófeát mi szerezzük meg a Magyar Honvédség sportbajnokságaiban, és a tudományos megmérettetéseken egyaránt. Fontos a sport, mert megtanít küzdeni, kitartani, győzni és veszíteni, de megtanít csapatban is gondolkodni, ami egy katona életében elengedhetetlen.

Azt szeretném elérni, hogy a Magyar Honvédség alakulatai várják a fiatal hadnagyokat, mert megfelelően felkészült, határozott, magabiztos tiszteket kapnak, akikre számíthatnak, építhetnek.

A honvéd tisztjelölteknek azt üzenem, hogy nehéz időszak előtt állunk. Ahhoz, hogy elérjük a céljainkat változnunk kell. Az út során kellő türelemmel és alázattal kell viselnünk a megpróbáltatásokat, ugyanakkor azt meg tudom ígérni, hogy a befektetett energia megtérül, s ezáltal kiválóan helytállnak majd az első tiszti beosztásukban.”