Rég nem látott komplex hadgyakorlat lesz az ország nyolc pontján

Dr. Böröndi Gábor vezérezredes szerint a katonákon is múlik, hogy a honvédség a térség meghatározó ereje legyen (Fotó: Mirkó István)

A Honvéd Vezérkar főnökeként első dolga az volt, hogy felmérte, mi az, amit meg kell tartani és mi az, amit esetleg el kell felejteni az új gondolkodásmódú Magyar Honvédségben. Mit sikerült az elmúlt hónapokban ebből meghonosítani?

Az új gondolkodásmódot Magyarország biztonságpolitikai helyzetének megváltozása kényszerítette ki. Az orosz-ukrán háború kitörése után egy békéhez szokott hadsereget kellett felrázni: a kiképzést, a felkészültséget át kellett állítani, hogy felkészült, reagálóképes és jól felszerelt honvédségünk legyen, azonban fontos hangsúlyozni a szomszédunkban zajló háborúval kapcsolatban, hogy Magyarország a béke oldalán áll. Két gyakorlaton keresztül megnéztük a törzsek, katonák felkészültségét, reagálóképességét. Ennek tükrében megtaláltuk azokat a pontokat, ahol be kell avatkozni.

Novemberben jóval szélesebb spektrumú gyakorlatot tartunk, ahol nemcsak katonai manővereket hajtunk végre az ország nyolc pontján, de felmérjük azt is, hogy a Magyar Honvédség és a civil közigazgatás miként tud együttműködni.

Mikor volt legutóbb ekkora hadgyakorlat?

Hasonló nagyságú, de éles művelet volt a nem robbanó műszaki zárrendszer, közismertebb nevén a határkerítés felépítése 2015-ben, amelyet a migrációs nyomás miatt kellett megépíteni és ma is Magyarország biztonságának alapja. Amikor a Magyar Honvédség megkapta a határvédelmi feladatot, akkor a szerb-román-magyar hármas határtól egészen az osztrák határig kellett kitelepülni, nagy számban kellett csapatokat szétbontakoztatni, szállítani, a logisztikát és a hírközlést megszervezni. Az akkori akció közelített volumenében a novemberre tervezett gyakorlathoz.

Dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (Fotó: Mirkó István)

Szigorú parancsnok, emiatt támadások is érték. Mi volt a háttere ennek?

Nyolc igen és egy tartózkodással szavazta meg az Országgyűlés szakbizottsága, hogy alkalmasnak tart a vezérkar főnöki beosztás betöltésére. Akkori beszédemből két részletet ragadtak ki, sajnos mindkettőt félremagyarázva: az egyik az úgynevezett szittya gondolkodás, ami azért furcsa, mert az ominózus mondat a megjelentekhez képest ellentétesen hangzott el, mégpedig úgy, hogy a korábbi vezetés által bevezetni tervezett szittya gondolkodásmódot szeretném átvezetni az Önkéntes Tartalékos Rendszerbe. Ennek oka, hogy Magyarország a NATO 2014-es walesi csúcstalálkozóján felajánlott egy nehézdandárt, légvédelmi képességet és légtérellenőrzést. A nehézdandár nem könnyű gyalogos harcászatot jelent, ennek tükrében nem volt létjogosultsága a professzionális haderőben a könnyű gyalogos filozófiát jelentő szittya gondolkodásnak, annak inkább a tartalékos, területvédelmi erőket kell jellemeznie.

A másik gondolat a nukleáris elrettentés doktrínája. Akár tetszik, akár nem, Európa és a világ biztonsága a nukleáris erőegyensúlyon alapul. Ez a mai napig működik, ennek oktatását vezetjük vissza. Mi nem vagyunk atomhatalom, de a NATO nukleáris védernyője alatt teljesítünk szolgálatot, itt élnek a magyar állampolgárok. A katonaállomány gyakorlótérre küldése pedig szerintem evidencia. Egyértelmű, hogy amikor határaink mellett háború dúl, a legmagasabb szintű jártasságot kell elsajátítania, begyakorolnia mindenkinek a katonai hierarchia bármely lépcsőjén.

Azt az utasítását is bírálat érte, hogy a katonák személyi fegyverüket viselik.

A katonák egy része adminisztratív feladatot lát el, ők csak a lövészeteken találkoznak fegyverükkel. Akkor, amikor a honvédség átfegyverzés alatt áll, azt látnia kell mindenkinek. Nemcsak azt rendeltük el, hogy katonáink hordják a lőfegyvereiket, hanem alakulatonként bajnokságokat is hirdettünk arra, hogy ki tudja az új fegyvert minél előbb szét-, majd összeszerelni. Az állampolgárokban pedig tudatosul, hogy a katona az nem más, mint egy, a jogszabályoknak megfelelően fegyvert viselő állampolgár, aki fegyverét a haza védelmében kész is használni.

A békéhez erő kell. Hol tart a toborzás?

Most ott tartunk, hogy a honvédség létszáma stabilizálódott, bizonyos tiszti, altiszti kategóriákban pedig növekedni kezdett, emellett pedig emelkedő toborzási létszámról beszélhetünk. Az idén a tiszti és az altiszti képzésre (az úgynevezett Acélkocka rendszerbe) bevonultak összlétszáma ötszáz fő, ez a Magyar Honvédség utánpótlásához megfelelő létszám. A Magyar Honvédség megújul és nemcsak eszközeiben, hanem gondolkodásmódjában is, ez pedig az „Embert a vasra” toborzókampány kapcsán fizikai formát is öltött. A legújabb technikával, a Zalaegerszegen készülő Hiúz gyalogsági harcjárművel ellátott zászlóalj felállítása és a bevonulás során szakítottunk az eddigi gyakorlattal. Egyrészt nem általánosságban toboroztunk, hanem konkrét alakulathoz, konkrét helyőrségbe lehetett jelentkezni Hódmezővásárhelyen, az MH Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz. Ide a leendő katona úgy vonul be, hogy az alapkiképzést is itt végzi el, majd a szolgálatát is itt teljesíti. Másrészt egy egyszerűsített felvételi eljárást tesztelünk, természetesen megfelelő szűrőket alkalmazva a kiválasztás során. A felkészített állomány a bevonulás pillanatától kezdve kiemelt bérezést kap, hogy minél előbb harckész, kiképzett, NATO-doktrínákhoz alkalmazható gránátos alegységről beszélhessünk, és innen építkezzünk tovább. Mindenkinek, aki megjelent a bevonuláson és katonai szolgálatra alkalmasnak minősült, szolgálati lehetőséget biztosítottunk a Magyar Honvédségben. Az ajánlatra olyan sokan jelentkeztek, hogy az eredetileg egynaposra tervezett programot két napra kellett bontani. A programban összesen 244-en kezdhetik meg többhetes alapkiképzésüket Hódmezővásárhelyen, kiemelt bérezéssel. Egyre népszerűbbek a Magyar Honvédség további programjai is: a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket támogató Önkéntes Katonai Szolgálatot ebben a hónapban több mint 150 fiatal választotta, az úgynevezett Egységes Alapkiképzési Programban pedig kilencven fő vonult be a napokban Kaposvárra és Kecskemétre.

(Fotó: Kovács Tamás)

A Hiúzokkal felszerelt zászlóalj programjának kiemelése nem jelent bérfeszültséget?

A zászlóalj teljes állománya megkapja a kiemelt bérezést, nem csupán az újonnan felvett legénységi katonák. Amikor alegységek feltöltéséről van szó, az megelőzi az egyéni érdekeket, magyarul ha egy zászlóalj vagy a Gripen-alakulat és a tüzérosztály fel van töltve, akkor az az egész honvédséget húzza magával. Nem lehet megfeledkezni ugyanakkor a magyar munkaerőpiaci helyzetről sem, ami azt mutatja, hogy sokan magasabb fizetésért sem mennek el az ország másik végébe szolgálatra. Erre reagálva Kaposváron egy lövészzászlóalj felállítását kezdtük meg.

Komoly tűzerőt jelentenek a honvédség Panzerhaubitzer 2000-es ütegei (Fotó: Vasvári Tamás)

Mennyiben változtattak a beszerzési terveken, célokon az orosz–ukrán háború tapasztalatai?

Az említett walesi csúcson egy nehézdandár létrehozását vállalta Magyarország, ennek alapjait rakták le a Hiúz zalaegerszegi gyártásával, ahol a Rheinmetall a magyar észrevételek, igények alapján fejleszti a gyalogsági harcjárművet. A korábban beérkezett Leopard 2A4-esek után hamarosan már a legmodernebb Leopard 2A7-es újabb példányai is az országban lesznek. A Panzerhaubitzer 2000-es önjáró lövegekből 24-et rendeltünk, ebből 23 már beérkezett Tatára. Az osztály megfelelő tűzvezető, irányítási-vezetési, illetve radarrendszerrel rendelkezik. A légierőhöz beérkezett az összes H145M, megkezdődött a nagyobb H225M helikopterek szállítása. Nagyon fontos a légvédelmi képesség, a NASAMS telepítése és működőképessé tétele, illetve most aktív és később passzív radarok beszerzésével válik teljessé a légtérellenőrzés. Folyamatban van a hadsereg digitalizációja, az úgynevezett vezetési-irányítási rendszer kidolgozása, hogy a Honvéd Vezérkar főnöki parancsok automatizált módon jussanak le a megfelelő szintre, ha kell, az egyes katonáig. Alulról felfelé is építkezünk, hiszen a Digitális katona program alapján a katonák olyan szenzorokat is kapnak, amelyek a megszerzett információt a vezetési rendszerbe továbbítják, ahol azokat kiértékelik és eljuttatják a hadműveleti parancsnokig vagy a vezérkari főnökig.

A digitalizáció mellett a drónokra helyezzük a fő hangsúlyt, a legújabb intézkedésem az volt, hogy jelentős számú olcsó drónt veszünk, amelyeket kiadunk az összfegyvernemi alegységekhez, hogy szokják meg az alkalmazásukat, használják ezeket, sajátítsák el a kezelésüket készségszinten. Ezek nem csapásmérő eszközök, a beszerzésüket a közelmúltban jelentette be a honvédelmi miniszter.

Milyen nagyobb beszerzések várhatók?

Megkezdődött a sorozatvető tüzérségi rendszer beszerzésének előkészítése. A mélységi precíziós tűzcsapások fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nagyon fontos a rádiózavarás és az elektronikai harcképességek fejlesztése. Az ellenséges drónokat elektronikai harccal vagy csapatlégvédelemmel lehet megsemmisíteni. Az utóbbival kapcsolatban elsősorban a Lynx harcjármű alvázára telepített Skyranger rendszer beszerzésére gondolok, ami egy légvédelmi gépágyú, kiegészítve légvédelmi rakétákkal. Alegységtől dandár szintig növeljük a páncéltörő képességet is, amelynek elemei a vállról indítható Carl Gustaf és az irányított Spike páncéltörő rakétarendszerek.

Mindössze egyórányi autóútra van a déli határtól Európa puskaporos hordója, a Balkán. Erősíti a honvédség a jelenlétét a térségben?

A Nyugat-Balkán stabilitása Magyarország alapvető biztonsági érdeke. A Magyar Honvédség már a koszovói szerepvállalással, Kajári Ferenc vezérőrnaggyal bebizonyította, hogy képes parancsnoki beosztás ellátására. A pár hónappal ezelőtti koszovói események idején a magyar katonák helytálltak elhivatottságuknak, felkészültségüknek, képzettségüknek és felszerelésüknek köszönhetően. A következő nagy lépés Bosznia-Hercegovinában az Európai Unió és a NATO egyetlen közös művelete, az Althea, amelynek élére magyar tábornokot javasoltunk. Amennyiben az EU nagyköveti tanácsa igent mond, akkor 2024 januárjától magyar parancsnoka lesz a katonai műveletnek. Ezzel elismernék Magyarország geopolitikai erőfeszítéseit, illetve röviddel a koszovói után az Althea magyar vezetése példátlan lenne a hasonló méretű hadseregek esetében. A leendő vezető munkáját úgynevezett parancsnoki csomaggal is támogatjuk, ez többek között a H145M helikopterek kitelepítést jelenti a hadműveleti területre. 

A honvédség H145M helikoptere Újdörögdön, a Fire Blade 2022 többnemzeti helikopter harcászati gyakorlaton (Fotó: Bánkúti Sándor)

Hol tart az egyik H145M helikoptert érintő júniusi, horvátországi tragédia kivizsgálása?

Egy ilyen eset kivizsgálása legalább 8-12 hónap. Sokak számára talán elképzelhetetlen, hogy milyen részletességgel vizsgálódnak. Még azt is megnézik például, hogy a katonák előzőleg mit ettek, mit csináltak, milyen lelkiállapotban voltak. Az utolsó darabig begyűjtött roncsokat apró darabokra szedik, az alkatrészeket bevizsgálják, megnézik a korábbi javítások feljegyzéseit. Ellenőrzik, visszahallgatják a rádióforgalmazást, a repült útvonalat. Ami már tudható, hogy a katonák rendben végrehajtották a kiképzési feladatot, a visszaúton történt a tragédia.

A Honvéd Vezérkar főnöke szerint a katonai élethivatásnál nincs szebb (Fotó: Mirkó István)

Ennyi veszély, szakmai kihívás és kötöttség mellett miért éri meg egy magyar fiatalnak honvédnek állni?

Szolgálat, kihívás, de ezzel együtt elismerés is. Ezt jelenti a katonai lét a számomra. Szerintem ennél értékesebb élethivatás, pálya – nem lebecsülve a többit – nincs. Esküvel vállaljuk, hogy életünk árán is megvédjük Magyarországot, büszkék vagyunk arra, hogy magyar katonák lehetünk. A technika adott, innentől kezdve rajtunk múlik, hogy ez a honvédség a régió meghatározó haderejévé válik-e. A személyi változások ideje lejárt, az én feladatom, hogy – amennyire ezt a biztonsági környezetünk megengedi – stabilitást és stabil szolgálati körülményeket teremtsek és mindenki érezze: a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium vezetése, a kormány és a társadalom is megbecsüli a katonák szolgálatát.