Rendületlenül kutatják és óvják a fehérvári honvédmúlt emlékeit

A városközpontból jól megközelíthető, egykori Tiszti Klub épületében, a Zichy-liget sarkán található intézmény létrehozásában oroszlánrészt vállalt dr. Görög István ezredes, a Magyar Honvédség nyugállományú főtisztje, valamint dr. Ravasz István alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) kiemelt főtisztje.

Az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezredhez tartozó ,,katonamúzeum” anyagát illetően általános hadtörténeti gyűjteményről beszélünk. Tematikáját dr. Farkas Gábor, a Fejér Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója segítségével alakították ki. A nevelési-oktatási céllal is létrejött, a társadalom és a honvédség között állandó kapcsolatot biztosító intézmény megvalósításához a HM HIM mellett több civil személy támogatása is hozzájárult. Berendezésének kialakítását a fehérvári alakulat katonái végezték, fenntartásához erkölcsi és szellemi támogatást a Székesfehérvári Tiszti Kaszinó Egyesület nyújt.

„A Páliné Perendi Ildikó főelőadó, múzeumpedagógus és Rangel István főtörzsőrmester, gyűjteményalapító által gondozott tárlat tematikájában az államalapítástól napjainkig vezeti végig az érdeklődőt Székesfehérvár Helyőrség korszakainak egyes állomásain. Ezekben az időkben épültek fel ugyanis a fejéri megyeszékhelyen a legelső laktanyák. Katonák persze mindig is jelen voltak a városban, akiknek „kosztot és kvártélyt” kellett biztosítani, ám Székesfehérvár valódi katonavárossá az első világháborúban nőtte ki magát" – emlékeztet Rangel főtörzsőrmester, hangsúlyozva: látogatottságuk éves szinten eléri a kétezret, ám volt, hogy ez a szám meghaladta a 4500 főt is.

A kiállítás az úgynevezett ,,házi ezredeknek” is emléket állít, vagyis a város helyi alakulatainak, így az 1860-ban alapított közös 69-es gyalogezred; az első világháború frontjain hősiesen kitartó 10-es huszárok, vagy az 1869-ben, öt zászlóalj összevonásával megalakult 17-es gyalogezred mindennapjait is tanulmányozhatják a látogatók. A szerteágazó kutatómunkával megvalósított gyűjtemény egy része a hadtörténeti múzeumé, a többi anyag nyugállományú katonáktól származó adomány.

A kis honvéd ,,ékszerdoboz” második világháborús anyagának tetemes részét a felajánlásként érkezett, ausztráliai magyar hadtörténeti gyűjtemény alkotja, ám sok tárgy jutott hozzájuk Olaszországból is. Örökségből kézirat-, fotó- és zászlódarab-adományt is magukénak tudhatnak: mindezt Damó Elemér alezredes, az egykorvolt 17. gyalogezred zászlóalj- és ezredparancsnokának leszármazottai adományozták. Külön emlékszobát kapott a város díszpolgára, Sipos Gyula ezredes, későbbi altábornagy, aki az említett gyalogezred parancsnokaként szolgált. A Néphadseregről, a rendszerváltozást követő évekről is számos emlékkel rendelkeznek. A NATO-ba lépés utáni esztendők témájában folyamatosan bővül tárlatuk, hiszen a misszióból hazatérő katonák számos emléktárggyal gazdagítják a tárlatot.

A hadtörténeti szempontból egyik legizgalmasabb korszakot, vagyis az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot múzeumpedagógiai foglalkozásokkal teszik változatossá az óvodás- és iskoláscsoportok számára: a gyermekfoglalkoztatókon a kisebbekkel csatajeleneteket játszanak el. A felsős, középiskolás korosztály részére történelemórákat, vetélkedőket szerveznek. „A diákok gyakran látogatnak el hozzánk az osztálykirándulások alkalmával” – meséli Ildikó. Az iskolák, óvodák mellett a civil múzeumokkal is kiváló a kapcsolatuk.

Hadtörténeti anyaguk ugyanakkor külföldön is igen népszerű: Svédországból, Svájcból, de még Amerikából is jártak már itt kutatók, sőt, a legkülönbözőbb honvédelmi delegációk is megfordultak már náluk.