„Életük árán is megvédik”

„Hogyan lesz valakiből koronaőr?" – kérdezem Ádám Barnabás ezredest, az MH BHD 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnokát. „Először is jelentkeznie kell. Alapkövetelmény, hogy minimum 180 centiméter magasnak kell lennie. Ezután pedig felteszem a jelöltnek a kérdést, hogy mit jelent neki a Szent Korona. A válasz már predesztinálja, hogy valaki koronaőr lesz-e vagy sem, hiszen ebből kiderül, hogy elkötelezettnek érzi-e magát. Ez a szolgálat ugyanis a megtiszteltetés mellett áldozathozatallal is jár."

Az eskütétel hagyományos rendben történik. „Tudni kell, hogy először belső eskütételt tartunk a beosztásba helyezés napján a laktanyában régi szertartásrend szerint. Ennek szellemében például mindig tisztnek kell előolvasnia az esküt. Itt, az Országházban, a Szent Korona és a családtagok előtt később újból elmondják és egyúttal megerősítik esküjüket. Ez történt 2011. május 30-án is, amikor a Honvéd Koronaőrség állománya visszavette a Szent Korona őrzését."

„Mélyen megtisztelő és felemelő érzés volt számomra letenni az esküt. Előtte már volt egy belső eskü az elöljárók előtt, viszont ez az ünnepélyes keret igen megható volt, és remélem, hogy egy életre szólt" – mondja Roxin István százados, a Honvéd Koronaőrség 2. csoport parancsnoka, aki május óta szolgál a Koronaőrségnél. „Mély érzelmi indíttatásból pályáztam meg ezt a beosztást. Már 2011-ben hallottam erről a lehetőségről, akkor családi okok miatt nem tudtam jelentkezni, aztán a gondviselés úgy hozta, hogy megüresedett egy csoportparancsnoki beosztás, és ide kerülhettem. Gyermekkorom óta érdekel a Szent Korona, rengeteg legendát, történetet olvastam róla, és nagyon foglalkoztatott ez a misztérium, ami körülveszi. Számomra ez az egyetlen szolgálat, amit teljes hittel tudok végezni. Úgy jövök nap mint nap szolgálatba, hogy érzem: amit csinálok, annak értelme van."

Az eskütétel után Rácz István százados, katolikus tábori lelkész vezetésével áhítaton és közös virrasztáson vettek részt a Honvéd Koronaőrség tagjai. „Az egyház parancsolt ünnepe Nagyboldogasszony, amelynek magyar kötődése, hogy Szent István királyunk ezen a napon ajánlotta föl a koronát, és vele együtt Magyarországot a Szűzanya oltalmába. A koronaőrökkel való virrasztás, együtt imádkozás Magyarországért, a Szent Korona mellett ezen a napon különleges lelki töltetet ad, és az imádságnak is nagyobb ereje van, ha többen végzik" – hangsúlyozza a tábori lelkész. „Egészen más a bajtársakkal, a Szent Korona közelében virrasztani, imádkozni Magyarországért, mivel közösségépítő hangulata is van így" – teszi hozzá Roxin István százados.

Gulyás István törzszászlós is hasonlóan érzi. „Úgy gondolom, hogy minden egyes magyar állampolgárnál – legyen katona vagy civil – belülről kell fakadnia a hitnek, hogy hazánkat jobbá, boldogabbá tegyük. Ez a virrasztás pedig olyan köteléket kovácsol össze az itt lévő állománnyal, amely jelképesen eltörli a rendfokozati különbségeket, hiszen itt mindannyian ugyanazért imádkozunk, ugyanolyan lelkülettel, ugyanúgy gondolkodva."

„Nagyon remélem, hogy a Nagyboldogasszony ünnepén megrendezett virrasztásnak lesz folytatása" – hangsúlyozza Ádám Barnabás ezredes. „A jövőben is erőt adhat majd számunkra az a felemelő érzés, hogy részt vettünk ezen a virrasztáson és végigmentünk a Rácz atya által összeállított liturgikus renden. Bízom benne, hogy jövőre ugyanígy össze tudunk majd gyűlni együtt imádkozni."

Fotó: Kurucz Árpád és a szerző felvételei