Sikeres török hadművelet Észak-Irakban: hogyan tovább?

A helyszínen tartózkodó újságírók jelentése szerint a török katonai egység mintegy 2-3 kilométeres mélységben nyomult be a nehezen járható hegyvidéki területre a török-iraki-iráni hármas határ térségében. Az akcióval kapcsolatban nyilatkozó, magas rangú iraki katonai illetékes szerint ugyanakkor csak korlátozott török akcióról van szó, s valószínűleg

Feltehetően a keddi volt az első jelentősebb szárazföldi török benyomulás iraki területre azóta, hogy a kormány a múlt hónapban rábólintott arra a parlamenti döntésre, mely lehetővé teszi a hadsereg számára, hogy a közös határon átnyúló hadműveleteket hajtson végre. A határvidéken pillanatnyilag mintegy százezer török katona állomásozik. Mint ismert, az elmúlt hét végén mintegy ötven harci repülőgép támadt kurdisztáni célpontokat. Iraki források szerint tíz falut értek bombák, a PKK hét emberét vesztette el, és meghalt egy nő is. Akkor az iraki kormány élesen elítélte az akciót.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a honvedelem.hu-nak nyilatkozva elmondta: a világ legnagyobb kisebbsége a kurd. Az Irakban, Iránban, Szíriában és Törökországban élő, mintegy 40-70 milliónyi kurd azonban a mai napig nem tudta megteremteni saját, szuverén államát. A népcsoport nagy része megpróbál integrálódni a helyi lakossághoz, s nem fogadják el a PKK-t sem, amely fegyveres akciókkal igyekszik elérni az önállósodást, s amelyet az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tart számon.
A Kurdisztáni Munkáspárt alapkoncepciója ugyanis az, hogy háborút kell provokálnia Törökországgal, hiszen csak így érhető el a török hadsereg iraki területekre történő benyomulása, amely ellen viszont az USA emelné fel a szavát. Ezen cél érdekében a PKK fegyveresei az elmúlt hónapokban többször is behatoltak török területekre, s több, oda vezényelt török sorkatonát megöltek. Ezek az akciók a török társadalomban egységes összefogást eredményeztek egy nagyobb katonai támadás támogatására.

– Az elmúlt évtizedekben mindig úgy volt, hogy a török kormány és a bagdadi vezetés a kurdisztáni vezetőktől várta el, hogy saját maguk, hatékonyan lépjenek fel a PKK-val szemben. Ez azonban lehetetlen, mivel kurd polgárháborúhoz vezetne. Így nagy valószínűséggel az elmúlt évek „húzd meg, ereszd el" játéka az elkövetkezőkben is folytatódni fog – mondta Nógrádi György, hozzátéve: az iraki háborút követően az ország legbékésebb része a kurdok lakta északi terület, ahol viszonylagos béke és jólét uralkodik. Emellett a jelenlegi iraki rendszerben az államfőt is a kurdok jelölik.