Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Startupokat támogatna a NATO

A nagyhatalmak versenye a Mesterséges Intelligencia területén

Szöveg: Balatoni Kitti | Fotó: Pixabay |  2021. június 27. 13:44

A NATO döntéshozói a következő években 1 milliárd euróval támogatják a hadiiparban működő startupokat – írja a Sifted. A szövetség azért fordult a magánszektor felé, mert aggódik Kína katonai megerősödése miatt.

A NATO olyan startupokat támogat haderőfejlesztésének felgyorsítása érdekében, amelyek innovatív technológiákat dolgoznak ki, legyen szó mesterséges intelligencia alapú, biomérnöki, kvantum, számítástechnikai, önvezető, űrtechnológiai vagy akár hiperszonikus megoldásokról. A szövetség döntéshozói tartanak Kína egyre növekvő haderejétől, a Kínai Népköztársaság kormánya ugyanis jelentős összeggel támogatja a mesterséges intelligencia katonai célra történő felhasználását.

David van Weel, a NATO főtitkár-helyettese szerint napjainkban az innovatív fejlesztések jellemzően a magánkézben lévő startupoknak köszönhetők, azonban a szövetség szeretné biztosítani technológiai előnyét. Várhatóan 2023-ban indul a DIANA (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic) nevű projekt, melyben a részvétel egyik NATO tagnak sem lesz kötelező. A startupokat egymilliárd eurós kockázatitőke-alapból támogatnák. A tervek szerint tizenöt éven át évi 70 millió eurót fordítanának erre a célra. A programba más tőkealapokat is bevonnak, a feltételek azonban szigorúak. A projekt feltehetően az In-Q-Tel amerikai non-profit tőkelap mintáját követi majd, amely 1999-es alapítása óta több mint kétszáz technológiai startupnak nyújtott támogatást, melyek segítették az amerikai hírszerzés fejlődését.

MI 01

Bár az Amerikai Egyesült Államok és Kína versenyt fut, a Georgetown Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint ma még nem látható, hogy bármelyik nagyhatalom kézzelfogható katonai előnyökre tett volna szert a mesterséges intelligencia területén. Kína lehetőségei leginkább a hatalmas adatkészletében rejlenek. A tanulmány szerint azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló adatokat milyen katonai célokra lehet felhasználni. Az, hogy hol halad gördülékenyebben az egyes alkalmazási területek adatainak átfogó digitális tárolása, tisztítása, címkézése és optimalizálása a gépi tanulási algoritmus tanításához, fontosabb szempontnak mutatkozik. Kína hiába rendelkezik szinte korlátlanul a civil szférából gyűjtött adatokkal, ha azok jelentős része a katonai mesterséges intelligencia fejlesztéseknél kevésbé használható.

Ugyan mindkét nagyhatalom ért el részsikereket, azt egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy bármelyikük is előnyben lenne a mesterséges intelligencia katonai célú alkalmazásában.

MI 02
Címkékhaditechnika
×