Szakértelemre és segítő kézre mindig szükség lesz

A dél-alföldi régió messze híres és elismert szerepet tölt be a szövetség életében. Nem csak MATASZ körökben lehet sokat hallani a Békés megyei szervezet kiemelkedő aktivitásáról. Gyakran emlegetik az őszi békéscsabai meghívásos haditornát, amelyen a viharsarkiak mellett Bács-Kiskun és Csongrád megye egy-egy általános- és középiskolai csapata mérte össze tudását fizikai, gyakorlati és elméleti ismeretekben. A nagyfokú érdeklődés, a versengő csapatok magas száma és az élményt nyújtó programok mellett a haditorna kiemelkedett abban is, hogy 2010-ben nemzetközivé nőtte ki magát szerb, spanyol, román, német és szlovák résztvevőkkel.

A titok nyitjáról Mikulán Róbert, a MATASZ Békés Megyei Szervet elnöke – a Harruckern János Közoktatási Intézmény igazgatóhelyettese elmondta, hogy a megyei szervezet 2001-ben az elsők között alakult meg, az önkéntes állampolgárok összefogása érdekében, és hat városi alapszervezetre épül, akik toborozzák a települések vonzáskörzetében élő, az ügy iránt elkötelezetteket. Orosháza például kitűnő kapcsolatot ápol a németországi tartalékosokkal. Évente viszonossági alapon látogatják meg egymást s a programban a tábori önellátástól a haditorna különböző válfaján át, a védelmi szektor megismeréséig számos esemény, bemutató és bázislátogatás szerepel. A gyulai szervezet a román, önkéntes nyugdíjas egyesületekkel tart fenn kapcsolatot, ugyanis Romániában nem működik a hazánkéhoz hasonló szervezet. Szerbia felé pedig megyei szintű a kapcsolattartás. A fürjesi haditornát példaértékűnek tartja, mert elindíthat valamit és megmutathatja magát a megyei szervezet.

Elődeitől jó alapokat örökölt, de miután átvette az elnöki teendőket azt tapasztalta, hogy a közéletben kevesen tudják mit jelent a tartalékosok szövetsége, hiszen akik hallottak már róla többségében úgy vélték: hagyományokat ápoló, idősebb nyugállományú katonák szervezete. Pedig a céloknak a magyar katonai hagyományok ápolása, az értékek megőrzése csupán része, ugyanis a fiatalokat, illetve a civil lakosságot kell közelebb hozni a honvédséghez. Ezért is fontos a tagok biztonságpolitikai, haditechnikai- és honvédelmi ismereteinek megalapozása, szinten tartása, a fiatalok összefogása, hazafias nevelése és honvédelmi irányú felkészítése s mi több a haderő önkéntes jellegének erősítése, tartalékosok toborzása. Mindezek érdekében jól működő kapcsolatokat ápolnak a honvédséggel, a katasztrófavédelemmel, a tűzoltósággal és a rendőrséggel is. Helyi tapasztalatuk, hogy a fiatalok eltávolodtak a fegyveres, illetve rendvédelmi területtől, nem tudják hova tenni a honvédséget. Ritkán találkoznak katonákkal.

Jelentős előrelépés, hogy a honvédelmi ismeretek, mint tantárgy a közoktatás részévé vált, így megyei szinten közoktatási intézményük korábbi tíz tanintézetében is bevezetik. Ezzel 3600 tanulónak nyílik lehetősége a honvédelmi ismeretek elsajátítására. A békéscsabai és az orosházi iskolák szintén csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez, hiszen a tapasztalataik azt igazolják, hogy a fiatalok érdeklődése egyre nő a tantárgy, illetve a katonai jellegű sportok és versengés iránt.

A tizedik évforduló jó lehetőség, hogy felhívják a figyelmet arra a munkára, ami ebben a szervezetben folyik, hiszen az alapfunkció – a tartalékosok toborzása, utánpótlás biztosítása, összetartásuk, felkészítésük – egy folyamatrendszerben teljesíthető. Ezt a folyamatot a húsz év alatti fiatalok felkészítésével célszerű kezdeni. Erre a feladatra kell megnyerni vezetőként a középiskolai – elsősorban a történelem és magyar szakos tanárokat –, akik megfelelő motivációval hajlandók is erre. A fiatalok gyakorlati felkészítése a katonai, illetve a technikai eszközök megismerésére terjedhet ki. Ez laktanyák látogatásával, kiképző bázison, nyári táborozások, versenyek rendezésével megoldható. Az aktív tartalékos állomány (nemzetközi, illetve nemzeti feladatokra) összefogása, bevetésük szinten tartásához történő hozzájárulás csak valóságos, és kellően támogatott programokkal lehetséges. A tartalékos szolgálatra az állomány felkészítését leginkább a katonai szolgálat alatt lehet elvégezni úgy, hogy érezzék a szükségességét és saját szerepük

fontosságát. Ezt követő szinten tartási foglalkozásokon túl, pedig olyan rendezvényeken, összejöveteleken lehetséges – sportversenyek, vetélkedők, családi rendezvények, bajtársi találkozók, katonai ünnepek méltó megszervezése –, ami egységbe forrasztja az adott körzet, régió, vagy éppen település tartalékosait. Az aktív szolgálatra már be nem vonható tartalékosok feladata: a hagyományápolás, a toborzó munkában történő részvétel, a kapcsolatok felkutatása, ápolása, a rendezvények előkészítése, a háttér munkákban való aktív részvétel.

Helyi támogatásban nincs hiány, az önkormányzatok a működési helyek mellett a létesítmények felújításában is közreműködnek. Többek között lőteret biztosítanak a lövészetek és a fegyverismeret oktatásához, lehetővé teszik a „túlélő" foglalkozások megtartását tábori körülmények között, ami inkább hozzáállás, mint pénz kérdése. Szövetségük pedig egy olyan „termék", amit el kell adni, tevékenységéről tájékoztatni kell a közvéleményt. Éppen ezért szükséges a MATASZ-nak is jelen lennie a dél-alföldi régió kiemelt rendezvényein. Tagjaik aktív korban lévő, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező kollégák, akikre továbbra is szükség van, leginkább az önkormányzatoknál.

Példa a tavalyi mezőhegyesi jégvihar. A megyei alelnök dr. Takács Árpád ezredes, egyben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság parancsnoka – a Körös mentőcsoport alapítója és működtetője –, hatékony segítséget nyújtott a károk felszámolásában, a tevékenységek összehangolásában, hiszen nem feltétlenül kell mindenhez érteni egy polgármesternek, viszont ami ennyire speciális, ahhoz szakértelem, tapasztalat és segítő kéz szükséges.

Fotó: A szerző felvételei