Szalay-Bobrovniczky Kristóf: hagyományaira támaszkodó, jövőbe mutató honvédséget építünk

„Az elmúlt százhetvenöt évben a Magyar Honvédség sokszor változtatta az arcát, hiszen a generációk, amelyek egymásnak adták a stafétabotot, illetve a békeévek és aztán a súlyos háborúval telt időszak természetes módon alakították a Magyar Honvédséget – alakították külsejében, mentalitásában. Néha ez az utólagos szemlélőnek mára barátságosabb képet ölt, néha kevésbé, de mindenképpen igaz az, hogy az egyes nemzedékek éltek azzal a lehetőséggel, hogy a saját képükre formálják csodálatos nemzeti kincsünket, és most nekünk, ennek a generációnak van a kezében ez a lehetőség, hogy a saját képünkre formáljuk a Magyar Honvédséget” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A tárcavezető az M. Szabó Miklós altábornagyról (1942-2021) elnevezett díszteremben tartott beszédében kiemelte: a felsőoktatási intézmény jogelődje, az idén 175 éves honvédség keretein belül működő Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia a magyar tisztképzés – nemzetközileg jegyzett – jelképe. A honvédelmi tárca vezetője hangsúlyozta: nagy előrelépés a „passzivitás, leépülés évtizedei” után, amikor a katonai pálya jelentős presztízsvesztésen ment át, hogy most „együtt van minden” (vagyis adott a társadalmi elismertség, a széleskörű politikai támogatás, valamint a folyamatos eszközbeszerzésekkel és a fejlesztésekkel megindult a haderő digitalizálása-modernizálása), ahhoz, hogy tovább lehessen vinni a honvédség arculatváltását. „Érkeznek be az új eszközök; új, digitális honvédséget építünk, amelyben számítunk az önök fiatalos erejére, dinamizmusára és elszántságára” – tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf megköszönte Pohl Árpád dandártábornoknak az egyetemi kar dékánjaként végzett „pótolhatatlannak” nevezett munkáját, egyúttal köszöntötte Lippai Péter dandártábornokot, aki február 1-től tölti be a dékáni tisztséget. A tárcavezető kitért arra, hogy személyes döntést hozott, amikor a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság, parancsnoki beosztását ellátó katonai elöljárót nevezte ki a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar élére. Mint mondta, a magyar tisztképzésben olyan tábornokokra van szükség, mint amilyen Lippai Péter, aki megtestesíti a széles látókörű tiszt ideálját.

Az előző hónapban kinevezett akadémiai dirigens feladatáról szólva úgy fogalmazott: az új dékánnak a személyes példáján keresztül – szakmai életútjával, széleskörű látásmódjával, hitelességével, életvitelével és értékrendszerével – kell megmutatnia a kar oktatóinak és növendékeinek, hogy miként lehet „hőssé” és „modernkori lovaggá” válni.

Pohl Árpád dandártábornok, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának leköszönő dékánja leszögezte: a tisztképzés célja ma is az, mint 1808-ban, amikor Habsburg-Estei Mária Ludovika magyar királyné, Ferenc osztrák-magyar uralkodó – mindössze huszonnyolc évesen elhunyt – harmadik felesége megalapította, vagyis az olyan naprakész tudással rendelkező, művelt, széles látókörű honvédtisztek képzése, akik bátor harci vezetőnek, értelmiséginek és a társadalom megbecsült, köztiszteletben álló tagjának bizonyulnak.

„Ha a kétszáztizenöt évvel ezelőtt alapított tisztképzést tanulmányozzuk, egy közös vonás fedezhető fel: a korszerű tudással rendelkező, művelt, széles látókörű honvédtiszt etosza, aki bátor harcvezető és értelmiségiként a társadalom megbecsült, köztiszteletben álló tagja. Ezt a célt szolgálja ma is a katonai felsőoktatás, aminek egyedüli letéteményese a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara” – részletezte. Pohl Árpád, aki 2017 januárjától két cikluson keresztül töltötte be a tisztséget, a magyar hadtudomány atyjának tekintett Zrínyi Miklós hadvezér-költő, horvát bán Vitéz hadnagy címmel fennmaradt, 1650-1653 között jegyzett katonai esszéiből idézve arról beszélt, hogy a Magyar Honvédség küldetése sem változott az évszázadok alatt: „A kar küldetése pontosan ez: legyen a Magyar Honvédségnek sok jó eszes kapitánya, akik természetesen már nem rossz haddal kell, hogy sikeresek legyenek.”

„Megtiszteltetés számomra, hogy katonai és civil elöljáróim alkalmasnak találtak arra, hogy a katonai tisztképzés élére helyezzenek. Ugyanakkor nem áltatom magamat, mert elődöm – Pohl dékán úr – alapos felkészítésének és tanácsainak köszönhetően tisztában vagyok vele, hogy a feladat mennyire komplex és mekkora kihívást fog jelenteni számomra. Már csak azért is, mert a kar háromféle követelményrendszer közepén áll. Egyidejűleg kell megfelelnie a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által felállított elvárásoknak” – mondta Lippai Péter dandártábornok, a kar új vezetője, aki törekvéseiről szólva úgy fogalmazott, hogy a Ludovika több mint két évszázados hagyományaira támaszkodó, ugyanakkor a 21. századi kihívásaira reagáló korszerű tisztképzést kíván meghonosítani.

A díszteremben tartott ünnepségen, amelyet a kampusz alakulóterén katonai tiszteletadás és testnevelési demonstráció előzött meg, száz elsőéves hallgató vett részt, akik valamennyi katonai szakot képviseltek.

A dékáni beosztás átadása-átvételén – az intézmény és a kar vezetői mellett – Benkő Tibor nyugállományú vezérezredes, korábbi honvédelmi miniszter, az intézmény magántanára is jelen volt.