Száz éve született Király Béla

Szöveg: Tamás Tibor | 2012. április 11. 19:09

A mai napon Király Béla vezérezredesre emlékezünk. Arra a Király Bélára, aki maga is vezette az intézmény egyik elődjét, a hadiakadémiát – mondta prof. dr. Padányi József, mérnök dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese azon a tudományos konferencián, amelyet az egykori hadtörténész, akadémikus, politikus születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar április 11-én, szerdán az egyetem dísztermében.

„A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogutódja továbbra is elkötelezett a haza szolgálata, a tudományos munka és a hagyományápolás nemes ügye iránt − ezt folytatja és adja át azoknak, akik valamelyik hivatásrenden belül készülnek fel az életre. E hagyományőrzésnek nagyon fontos állomása a mai tanácskozás" – fogalmazott dr. Padányi József mérnök dandártábornok (bal oldali képünkön), miután köszöntötte a konferencia vendégeit, köztük dr. Szabó Miklóst, a ZMNE volt rektorát, illetve prof. dr. Romsics Ignác történészt.

Az első előadást Király Béla pályakezdéséről és a Magyar Királyi Honvédség 1930–40-es évekbeli helyzetéről dr. Kaló József tartotta. Elhangzott: Király Béla alsó középosztálybeli, állami tisztviselői családban nevelkedett; családi szellemi öröksége a hivatás- és kötelességtudat, vallásosság, politikai érdeklődés és a trianoni trauma kitéphetetlen gyökereiből táplálkozott. A korabeli körülmények a Ludovikán való továbbtanulást tették számára lehetővé, ahol Király Béla a legjobbak közé küzdötte fel magát.

Dr. Horváth Csaba alezredes (jobb oldali képünkön) előadásából megtudtuk: Király Béla honvédtiszti pályafutását szülővárosában, Kaposvárott, a 6. Honvéd „Nagy Lajos király" Gyalogezredben kezdte. A háborúban megjárta a Don menti hídfőcsatákat, több ízben teljesített vezérkari szolgálatot; elsősorban a nyilvántartásban, a szervezésben, a kapcsolatteremtésben szerzett alapos jártasságot.

Tapasztalatai révén csakhamar ráébredt: első a magyar nemzeti érdek, a katonák megóvása és a róluk való gondoskodás. Ennek jegyében vett részt a tábori póthadsereg megszervezésében is.

A következő előadásokban dr. Okváth Imre, valamint dr. Horváth Miklós azt világította meg, hogy 1945–56 között Király Béla új dimenziókba került, mint sok más ludovikás tiszt, de mint a katonai és szociális reformok iránt érzékeny személyiség, 1951-ig töretlen pályát futott be. 1950–51-ben a hadiakadémiát is vezethette.

Mivel ekkor már túlsúlyban voltak a sebtiben képzett, hiányos felkészültségű úgynevezett népi káderek, uralkodóvá vált a tömeghadsereg-jelleg s dúlt a hidegháború, még a tehetséges, az adott keretekbe illeszkedő, a játékszabályokat elfogadó ember sem kerülhette el végzetét – mondták az előadók.

1951-ben Király Bélát is letartóztatták, halálra ítélték, majd ezt az ítéletet börtönre változtatták.

Innen szabadulva a honvédkórházba került regenerálódni: itt érte őt 1956.

A kórházból jelentkezett szolgálatra Nagy Imrénél, végül levele a Nemzetőrség szervezési osztályáig jutott el, ahol október 31-én öt perc alatt kézbe vette az irányítást, a szervezést. Ily módon az eredetileg a kommunista védelemre szánt szervezetből forradalmi, valódi Nemzetőrséget kovácsolt. Egyszersmind a Forradalmi Karhatalmi Bizottmány elnöki tisztét is betöltötte.

A forradalom vérbe fojtása után Király Béla Amerikába menekült. Életének ezt a korszakát Romsics Ignác történészprofesszor vázolta a hallgatóságnak. Mint elmondta: sosem mondott le magyar állampolgárságáról, viszont az emigrációs tevékenységekbe sem kapcsolódott be. Történésszé képezte magát, ledoktorált a kolumbiai egyetemen, majd tanított a Brooklyn College-ban, ahol az év tanárává is megválasztották.

Nyugdíjaztatása után élénk könyvkiadói munkába fogott: történelmünk izgalmas fejezeteiről, főleg 1956-ról, Trianonról, az elszakított magyarokról, Erdély történetéről szóló, Veszprémy László közreműködésével a teljes magyar hadtörténetet magában foglaló, angol nyelvű könyvsorozatot indított útjára.

Ehhez kapcsolódva az emlékkonferencia további részében dr. Veszprémy László alezredes betekintést nyújtott Király Béla tudományos munkásságába, valamint Bakos Klára beszélt a száz éve született, sokoldalú Király Béla könyvtáráról, melynek emlékgyűjteménye az NKE könyvtárában tekinthető meg.