Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Szembesítés a múlt borzalmaival

Szöveg: Dr. Láda Mónika |  2009. április 30. 11:44

A szegedi Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete Házban április elején nyílt egy kiállítás a katyni tömegmészárlásról, a 20. század egyik legbrutálisabb politikai gyilkosság-sorozatáról. Ide látogatottak el a hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós Laktanya katonái.

Neparáczki Ferenc, a helyőrségi klub igazgatója elmondta, fontosnak tartja, hogy az emberek tudják, mi történt Katynban. Először Andrzej Wajda Katyn c. filmje kapcsán figyelt fel a lengyel történelem talán legtragikusabb részére. Így amikor hallott a szegedi kiállításról, megragadta az alkalmat és a laktanyával közösen megszervezte a múzeumlátogatást.

1940-ben orosz katonák ítélet nélkül végeztek ki közel 22 000 lengyel hadifoglyot, katonát, és a háború előtt értelmiségi munkát végző tartalékosokat a fehéroroszországi Katyn erdejében. A sok ezer katonatiszten kívül megöltek 760 orvost, 1040 tanárt és több mint 100 jogászt is.

Az itt történt mészárlás tényét egészen 1990-ig tagadta a Szovjetunió. Gorbacsov ekkor ismerte el a felelősséget a katyni mészárlásért, és ekkor kezdődhetett meg a vizsgálat ez ügyben. 2004-ben arra az álláspontra jutott az orosz fél, hogy Katyn nem népirtás, illetve emberiség elleni bűncselekmény volt, hanem “sima" köztörvényes bűn, ami már elévült.
A tömeggyilkosság ügye a nürnbergi per napirendjére is felkerült.

Gyalog, marhavagonokban vagy teherautókon vitték el az áldozatokat a gyilkosságok színhelyeire, ahol a fiatalabb, erősebb tiszteknek a fejükre húzták katonai kabátjukat, kezüket pedig hátra kötötték. A foglyokat a gyilkosságok előtt még beoltották hastífusz és kolera ellen, egyes elképzelések szerint azért, hogy elhitessék velük, nyugatra mennek. A kivégzések „halállisták" alapján történtek, a foglyokat egyenként végezték ki, maroklőfegyverrel tarkón lőtték őket.

A vérengzéseknek több magyar vonatkozása is volt. Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora is ott vesztette életét. Õ szerkesztette az első lengyel-magyar szótárt.

A szintén magyar Orsós Ferenc patológus részt vett a tömegsírok vizsgálatában. A katyni jegyzőkönyv aláírásáért háborús bűnössé nyilvánították, és halálra ítélték, de végül nem végezték ki.

A szabad világ politikai okokból elhallgatta a szovjet csapatok cselekedeteit, azonban az amerikai és angol titkosszolgálat már 1943-ban tudta a valódi elkövetők személyét. A katyni bűntettet a Szovjetunió legfelsőbb állami és pártvezetőinek utasítására hajtották végre egy olyan ország polgárain, amely jogilag nem is állt háborús viszonyban a Szovjetunióval.

A Csongrád Megyei Lengyel Év alkalmából létrejövő döbbenetes hangulatú kiállítás május 18-ig tekinthető meg Szegeden a Fekete házban.