Az El Camino a világ egyik legismertebb zarándokútja, melyet Szabóné Szabó Andrea alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Örökség Főosztály főosztályvezető-helyettese és Rácz Tünde, a HM Zrínyi Nonprofit Kft. fotóriportere több ízben bejártak. Az ott megélt nehézségekről, élményekről és tapasztalatokról tartottak előadást az ajaki katolikus templomban, január 29-én.
Az El Camino francia útvonalát, a nyolcszáz kilométer hosszú, Szent Jakab sírjához tartó, Santiago városában végződő Camino France-t 2013-ban teljesítették, de itt nem álltak meg. 2016-ban Portugáliában folytatták útjukat a Porto–Muxia közötti szakasszal, majd 2023-ban a Lourdes–Pamplona közötti zarándokúttal. Természetesen a magyarországi Camino Benedictus-t, a Tihany és Lébény közötti – mintegy százhetven kilométeres – távot is teljesítették.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportja meghívására érkeztek Ajakra, ahol a katolikus templomban fotókkal és a zarándoklathoz köthető tárgyakkal színesített előadásban meséltek legelső útjukról. Andrea és Tünde célja az, hogy történeteiken keresztül meghozzák az emberek kedvét az El Caminohoz, valamint tanácsaikon keresztül segítsék a felkészülést is.
„A vándorlások során olyan élményeket éltünk meg, amelyeket úgy érezzük, hogy át kell adni az embereknek. Azt szeretnénk, hogy minél többen részesüljenek ebben a spirituális utazásban, hiszen önmagunk megismerésén túl új kultúrákat, tájakat és embereket is megismertünk” – mondta Szabóné Szabó Andrea. Utazásaik legtöbb pillanatát Rácz Tünde megörökítette, a több ezer kép közül az ajaki eseményre egy különleges válogatással készült. „Minden alkalommal törekszem arra, hogy a közönség kedvében járjak, most egy katolikus közösségnek tartunk előadást, ezért kifejezetten a templomokra, templombelsőkre és a szakrális szimbólumokra építettem a válogatáskor” – fogalmazott Tünde.
Az előadáson Andrea és Tünde elmondták, hogy a nyolcszáz kilométer és a harminchárom nap elriaszthatja az embert, de útjuk alatt megtapasztalták a Camino France zarándokainak segítőkészségét. Már a második napon akadályba ütköztek, ugyanis Tünde egy meredek hegyoldalon elesett, rengeteg sebet és zúzódást szerzett. Ekkor még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán elérik-e az aznapra kitűzött huszonöt kilométeres célt, de az sem volt kizárt, hogy az egész túrát fel kell adniuk. Végül a túratársak és az útvonal mentén található vendéglátók jéggel segítettek rajtuk, így az aznapi célt még öt kilométerrel túlteljesítették.
A személyes példájukra alapozva azt tanácsolják, hogy senki ne féljen belevágni a zarándoklatba, hiszen a megfelelő fizikai felkészültség és felszerelés mellett mindig lesznek olyanok, akik a legnagyobb bajban is segítenek megoldani a megoldhatatlannak tűnő feladatot.
Az élménybeszámoló után, kötetlen beszélgetés keretében az érdeklődők megnézhették az igazoló pecsétekkel ellátott zarándokútlevelet (a credencial-okat), a zarándoklat teljesítését igazoló oklevelet (compostella-t), valamint azokat a könyveket és térképeket, amelyek Andrea és Tünde felkészülését segítette.
Galéria