Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Tabuk nélkül a romakérdésről

Szöveg: Radványi Lajos |  2009. május 18. 8:34

Jó hangulatú szakmai beszélgetésre váltott át az a sajtótájékoztató, melyet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tartottak a Társadalom és honvédelem című tudományos kiadvány Roma különszámának megjelenése alkalmából. A kiadvány külön jelentőségét az is adja, hogy tananyaggá minősíttették és lefordítják idegen nyelvre is.

A sajtótájékoztatót Dr. Harai Dénes ezredes, a ZMNE Társadalomtudományi Intézetének igazgatója nyitotta meg, az elnökségben helyet foglalt Dr. Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke és Teleki László országgyűlési képviselő, miniszteri megbízott. Õk mindketten egy-egy tanulmánnyal szerzői is a kötetnek. Részt vett a sajtótájékoztatón Jóni Tibor ezredes, a HM roma referatúra vezetője, akinek szintén megjelent egy írása a kiadványban.

A könyvajánlót Dr. Demeter Judit tartotta, aki elismerésre méltónak nevezte azt a törekvést, melyet a kötet kiadása kapcsán az egyetem vezetése részéről tapasztalt, és azt az együttműködést, amely huzamos ideje megvalósul az egyetem és a roma hatóságok, illetve képviseletek között. A tanulmánykötet méltatva kiemelte, hogy az abban szereplő – az együttműködés és integráció szellemiségét tükröző – írásoknak szinte gyógyító hatása van.

1595887230
A kötet újszerűségét mutatja, hogy abban szerencsésen ötvöződnek az elvontabb elméleti síkú írások a gyakorlatiasságra törekvő, empirikus tanulmányokkal. Kiemelte az írások őszinte, szókimondó nyelvezetét.
Teleki László képviselő ugyancsak elismerően szólt a kötetről, kiemelve, hogy jó időben jelent meg, hisz a romakérdés, vagy más szóhasználattal cigánykérdés – mely kifejezést ő jobban szeret használni, mert őszintébb – ma jóval több, komplexebb tartalommal bír, nem lehet leszűkíteni esélyegyenlőségre.

A kötet szerzőinek összetételére utalva fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezúttal végre nem azzal a „kificamodottsággal" találkozunk, mint sok más helyen, hogy „rólunk szólnak, nélkülünk", hanem egyértelműen megvalósult a „rólunk, velünk" gyakorlata. Cigánykérdésről csak úgy és olyan módon van értelme beszélni ma Magyarországon, ha azt rendkívül nyíltan, őszintén és tabuktól mentesen tesszük.
Ez a gondolatiság, ez a nyílt és őszinte hangnem hatotta át azt a szakmai kérdésekről folytatott beszélgetést, melyet a tájékoztatót követően a szerzők és a médiától jelenlévő szakemberek folytattak egymással.

Az „interaktív fórumon" sokféle módon szóba került mind az esélyegyenlőség, mind az előítéletesség, az integráció és a szegregáció kapcsán az iskola, az oktatás, a pedagógusok és a média szakembereinek szerepe.