Tatai katonanők
Szöveg: Földházi Enikő százados | Fotó: Petrovics Renáta, Snoj Péter archívuma, Angyal Sándor őrnagy archívuma | 2021. március 8. 8:02Az MH 25. Klapka György Lövészdandár, a Magyar Honvédség egyik legnagyobb alakulata állományának ötöde nő, vagyis a hagyományosnak mondható - személyügyi, jogi, egészségügyi vonal mellett - a katonanők jelen vannak és helytállnak „harcoló” beosztásokban is. Természetesen ugyanolyan körülmények között, mint a férfiak. Nőnap alkalmából a tatai dandár két fiatal és elhivatott katonanőjét, „harcosát” szeretnénk bemutatni cikkünkben.
Először száztíz éve tartottak nemzetközi nőnapot, amikor 1911. március 19-én osztrák, dán, német és svájci nők – valamint férfiak - az ünneplés mellett a nők választójogáért tüntettek. Azóta nagyot fordult a világ, és 2021-ben egy magyar nő előtt ott áll a lehetőség, hogy tűzoltó legyen, katona, vagy vadakat terelő juhász…ezzel a lehetőséggel pedig sokan élnek is.
A tárnoki Pocseg Letícia hadnagy Érden járt gimnáziumba, és korán eldöntötte, hogy katona szeretne lenni. „Nyolc évig rögbiztem és olyan hivatást szerettem volna választani, ahol a mozgás szeretete és a sporttól kapott értékek – mint például a becsület és a tisztesség – mellett az együttműködés és az irányítás szintén jelen van” - hangsúlyozta a hadnagy.
Pocseg Letícia figyelmét édesanyja hívta fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára, így gondolkodott el a tiszti pályán, majd a kari nyílt napon, a honvéd tisztjelöltekkel elbeszélgetve határozott úgy, hogy lövész szeretne lenni.
„Ha magunk elé képzelünk egy katonát, akkor egy fegyveres, hátizsákos, sisakos lövészt látunk magunk előtt. Katonaként lehetőségem van arra, hogy emberekkel dolgozhassak együtt és vezessem őket, egy lövész szakaszban pedig több ember van, mint például egy harckocsi szakaszban” - részletezi Pocseg hadnagy. Dunántúli lévén a tisztavatás után a két lövészdandár közül Tatára szeretett volna kerülni, ami sikerült is neki, hiszen 2020 augusztusa óta az MH 25. Klapka György Lövészdandár 1. Lövészzászlóalj 1. Lövészszázad 3. szakaszának szakaszparancsnokaként szolgál. „Szeretek Tatán lenni, szeretek katona lenni és szeretnék jó katona és jó vezető lenni” – avat be Pocseg hadnagy a honvédséggel kapcsolatos érzéseibe.
Kovács Eszter őrvezető Zircről származik, vendéglátóipari szakközépiskolában érettségizett, majd másfél évig élt Finnországban. Már a külföldön töltött időszak alatt is fontolgatta, hogy katonai pályára lépjen. Mindig is vonzotta annak nem mindennapi volta, számára a szolgálat érdekes és sosem monoton. Hazaköltözés után egyből a veszprémi toborzóirodába vezetett az útja, ahol a tatai dandárnál ajánlottak neki beosztást. Az alapkiképzést is itt végezte el, majd 2019 decemberében, a tatai vár udvarában tett ünnepélyes katonai esküt.
Kovács őrvezető jelenleg a 11. Harckocsizászlóalj 2. Harckocsiszázadának személyügyeseként teljesít szolgálatot. A harckocsizóknál tapasztalt családias légkör és a fegyvernem különlegessége egyből megfogta, ráadásul édesapja szintén harckocsizó volt a Tapolcán eltöltött sorkatonai szolgálat alatt. Az őrvezető családja támogatta a katonai pályára lépését, édesapja külön örült a választásának. Elmondása szerint a barátai csodálkoztak a döntésén, de már látják, hogy neki ez a hivatása, így ők is támogatják. „A párom is Tatán szolgál, majd, ha gyermekem lesz és katona akar lenni, maximálisan fogom támogatni a döntésében” – árulja el Kovács őrvezető.
