Természetes segítségnyújtás

Az újmajori légi lövészetről hazatérőben lévő szolnoki katonák elsőként álltak meg a bajba jutott járműnél. Törő Gábor főhadnagy, a támogató század egyik szakaszparancsnoka rögtön poroltóval, és elakadásjelző háromszöggel a kezében indult el az autó felé.

„Miután biztonságos távolságban leállítottuk a saját autónkat, idős házaspárt pillantottunk meg az autó mellett. Gyorsan biztonságos távolságba küldtem őket, és begyűjtöttem tőlük a szükséges információkat. Szerencsére nem történt személyi sérülés, és már a hatóságokat is értesítették. Ezt követően gyorsan lekapcsoltunk az autó utánfutóját, hogy az esetleges tűzben minél kisebb legyen az anyagi kár. Sajnos a tulajdonosok nem tudták felnyitni a motorháztetőt, hogy megnézzék, mi okozta a hibát. Közelebb érve láttam: a hőhatás miatt már felpattogzott rajta a festék, így nem nyúltam hozzá” – elevenítette fel a történteket a főhadnagy.

A katonák a poroltóval megkezdték az égő jármű oltását, később egy civil autó sofőrje is csatlakozott hozzájuk. Közös erővel valamelyest kordában tudták tartani a lángokat addig, amíg a rendőrség, és a tűzoltóság a helyszínre nem érkezett.

„Teljesen természetes, hogy ilyenkor segítünk. Egyrészt állampolgári kötelesség, másrészt katonaként, ahol és amikor csak tudunk, segítünk” – vélte Törő Gábor főhadnagy. A katonák – miután átadták a szükséges információkat az illetékes hatóságoknak – folytatták útjukat hazafelé.