Tíz legendás űrhajós

Az első: Jurij Alekszejevics Gagarin (1934-1968)

Ugyan akadnak olyan elméletek, amelyek szerint valójában nem ő volt az első ember az űrben, ezeket hiteles bizonyítékokkal a mai napig nem támasztották alá híveik, így nyugodtan kijelenthető: Jurij Alekszejevics Gagarin hadnagy 1961. április 12-ei utazása a Vosztok-1 fedélzetén új korszakot nyitott az emberiség történelmében. A pilóta előzetesen kemény kiképzésen esett át, az itt nyújtott nagyszerű teljesítménye, alacsony termete és jó megjelenése miatt egyaránt rá esett a választás. 108 percet töltött a világűrben, egyszer megkerülve a Földet, ahová utána már őrnagyként tért vissza. 1968-ban, egy repülőkatasztrófában veszítette életét. Ennek pontos körülményeiről a mai napig megy a vita, abban azonban mára már többé-kevésbé a különböző verziók hívei is egyetértenek, hogy baleset történt.

Az első amerikai az űrben, a legidősebb ember a Holdon: Alan Shepard (1923-1998)

Az amerikai haditengerészet tisztjeként szolgáló Alan Shepard Gagarin repülése után nem egészen egy hónappal, 1961. május 5-én hajtott végre űrugrást. Vagyis űrhajója, a Mercury-Redstone 3 ballisztikus pályán kirepült a világűrbe, hogy aztán nem sokkal később visszatérjen – tehát Gagarinnal ellentétben Shepard nem kerülte meg a Földet, de szigorú értelemben nézve ezzel együtt is ő volt a második ember a világűrben, aki természetesen azonnal nemzeti hőssé vált az Egyesült Államokban, ahol komoly presztízsveszteségként élték meg a szovjetek elsőségét az űrversenyben. Shepard később még egy rekordot mondhatott magáénak: noha fülproblémái miatt 1964-ben kikerült a NASA programjaiból, 1971. január 31-étől részt vett az Apollo-14 küldetésében. Ekkor már 47 éves volt, így a mai napig ő számít a legidősebb embernek, aki valaha is eljutott a Holdra. 1998-ban hunyt el leukémiában.

A legfiatalabb ember, aki valaha járt a világűrben: German Tyitov (1935-2000)

A második szovjet emberes űrrepülést 1961. augusztus 6-án hajtotta végre az akkor még nem egészen 26 éves German Tyitov, akinél fiatalabb ember azóta sem hagyta el a Földet. Tyitov emellett még egy rekordot állított be, ugyanis ő volt az első űrhajós is, aki egy napnál többet töltött el odafent, egészen pontosan 25,3 órát. Ennek során tizenhétszer kerülte meg a bolygót, és egyúttal ő volt az első, aki aludt is odafent. Utólagos kijelentéseit, mely szerint nem látott odafent semmiféle Istent, a szovjet propaganda később buzgó módon használta vallásellenes „hadjáratra" is – jellemző módon sokan a mai napig Gagarinnak tulajdonítják e mondatokat Tyitov helyett. Utóbbi egészen 1992-es nyugdíjazásáig a szovjet űrprogramban dolgozott, de a Vosztok-2 küldetése után már nem repült többet, viszont később a Kommunista Párt képviselője lett az orosz Állami Dumában. Egy szívinfarktus vitte el 2000-ben.

Vadászpilótaként szolgálta az amerikai hadsereget a második világháborúban és Koreában, majd a haderő leggyorsabb repülőseként (rekordidő, 3 óra 23 perc alatt repült át New Yorkból Los Angelesbe) került be a Mercury-programba. 1962. február 20-án ő lett a harmadik amerikai Alan Shepard és Gus Grissom után, aki kijutott a világűrbe, ám előbbiek űrugrásával szemben Glenn – Gagarinhoz és az 1961 augusztusában repült German Tyitovhoz hasonlóan – már ténylegesen meg is kerülte az emberiség szülőbolygóját. Hihetetlen népszerűségét és nemzeti hősi státuszát kihasználva később, bő negyedszázadon át Ohio állam demokrata szenátoraként dolgozott: eközben 1998-ban, 77 évesen, egy űrrepülőgép fedélzetén ismét megjárta a világűrt. A mai napig ő számít tehát a legidősebb embernek, aki valaha elhagyta a Földet.

Az első nő a világűrben: Valentyina Tyereskova (1927-)

1963. június 16-án hagyta el Bajkonurt a Vosztok-6 fedélzetén az első hölgy, aki megjárta a világűrt. Az akkor 26 éves Valentyina Tyereskova repülése a maga idejében ezt leszámítva is áttörést jelentett, hiszen ő volt az első szovjet űrhajós, aki távvezérlés helyett saját kezűleg vezethette járművét. Háromnapos útja során negyvennyolc alkalommal kerülte meg a Földet, ám a küldetés igencsak igénybe vette szervezetét: épp emiatt a későbbiekben a szovjetek nem is nagyon erőltették a női űrrepüléseket. Tyereskova emellett máig az egyetlen nő, aki – érdemeinek köszönhetően – vezérőrnagyi rendfokozatig vitte a szovjet hadseregben.

Az első ember, aki űrsétát tett: Alekszej Leonov (1934-)

1965. március 18. újabb áttörést jelentett az űrkutatásban, hiszen ezen a napon tette meg űrsétáját Alekszej Leonov. A pilóta a ’60-as évek legelejétől kezdve a szovjet űrprogram részese volt, és kiemelkedő rátermettsége miatt bízták rá a történelmi – és természetesen roppant veszélyes – űrséta végrehajtását. Leonov a Voszhod-2-ből lépett ki a világűr semmijébe, ahol aztán 12 percet töltött. Űrruhája belső nyomásának megnövekedése miatt az áttörés kis híján az életébe került, ugyanis visszafelé egyszerűen nem fért be a zsilipen: élete kockáztatásával már odakint elkezdte leengedni a levegőt a ruhából, és csak így tudott visszatérni. Őt jelölték ki az első szovjet Hold-expedíció parancsnokának is, ezt a programot azonban később lefújták. Leonov azonban még egyszer visszatért a világűrbe: 1975 júliusában részt vett az áttörést jelentő, amerikai-szovjet Szojuz-Apollo programban, a világ első nemzetközi űrrepülésében, méghozzá szovjet parancsnokként.

Az első ember a Holdon: Neil Armstrong (1930-2012)

1969. július 16-án le is szállt a Holdon az Apollo-11, így Neil Armstrong, egy Ohióból elszármazott haditengerészeti pilóta lett az első ember, aki idegen égitestre tette a lábát („Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek" – mondta az űrhajóból kilépve), őt pedig Edwin „Buzz" Aldrin követte. A legénység harmadik tagja, Michael Collins a holdkompban maradt. Armstrong előzetesen, a Gemini-8-cal már járt a világűrben 1966-ban, a holdraszállást követően azonban már nem hagyta el többé a bolygót, és átvitt értelemben is a földön maradt: nem fogott politikai pályába és nem kezdett el „celebkedni" sem, hanem először egyetemi oktatóként tevékenykedett, majd a farmján gazdálkodott, jellemzően még interjúkat sem nagyon adott, ha nem volt muszáj. Egy szívműtét szövődményeinek következtében hunyt el 2012 augusztusában.

Aki kétszer is lemaradt a Holdról, viszont a legmesszebbre jutott a Földtől: Jim Lovell (1929-)

Az Apollo-13 filmben Tom Hanks által megformált Jim Lovellnek kétszeresen is fájhat a szíve: az Apollo-8-cal az első emberek között volt 1968-ban, akik megközelítették a Föld égi kísérőjét, ebbe a programba azonban még nem terveztek be holdraszállást, az Apollo-13-mal pedig ismét a közelébe jutott 1970-ben, ám ott leszállni végül egy műszaki meghibásodás következtében ezúttal sem nyílt alkalma. Nevéhez mindazonáltal több rekord is fűződik: ő volt az első ember, aki négyszer is feljutott a világűrbe, és az Apollo-13 visszahozatala során társaival, Jack Swigerttel és Fred Haise-zel a mai napig ők jutottak az emberiség tagjai közül valaha is legtávolabb a Földtől, egészen pontosan 400.171 kilométernyire. A harmadik rekord azonban mindenképpen szomorú: Lovell ott van azon három űrhajós között, akik kétszer is a Hold közelébe jutottak, ám ő az egyetlen közülük, aki egyszer sem léphetett az égitest felszínére.

Aki a legtöbb időt töltötte a világűrben: Szergej Krikaljov (1958-)

A Szovjetunió, majd Oroszország zászlaja alatt dolgozó műrepülő-bajnok, rakétatudós és műszaki mérnök, Szergej Krikaljov több időt töltött a világűrben, mint bárki más: összesen 803 napot, 9 órát és 39 percet, vagyis több mint két évet volt odafent hat űrrepülése során. Ezek közül az elsőket még a Szojuz-program keretei között hajtotta végre a ’80-as években, az utolsó kettőt pedig a Nemzetközi Űrállomás első nemzetközi legénységének tagjaként abszolválta már a 21. század folyamán. 2009-ben hagyott fel az űrrepüléssel, Oroszországban nemzeti hősnek számít, de az Egyesült Államokban is roppant megbecsült szakemberként tekintenek rá.

A kínai néphadsereg vadászpilótája 2003. október 15-én, a Sencsou-5 pilótájaként a kínai űrprogram első sikeres emberes űrrepülésének végrehajtójaként – az első „taikonautaként" –vonult be az űrkutatás történelmébe. A hajó kicsivel több mint 21 órát töltött odafent, és ezalatt tizennégyszer kerülte meg a bolygót, ám e repülés esetében a tudományos értéknél nyilvánvalóan sokkal nagyobb volt a kísérlet sikerének politikai és szimbolikus jelentősége: Kína ugyan több mint negyven évvel a Szovjetunió és az Egyesült Államok után, de képes volt önállóan embert juttatni a világűrbe. Jang Li-vej útját azóta több sikeres út is követte: 2005-ben egyszerre két űrhajós is megismételte a bravúrt, majd 2008-ban egyszerre három is, és ekkor már egy űrsétát is beiktattak a programba. A program eddigi utolsó repülését, a Sencsou-10 küldetését 2013-ban hajtották végre.

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)