Több mint háromszáz diákot rabolt el a Boko Haram

A helyi média által közzétett hangüzenetben – amely hitelességét egyelőre nem erősítették meg – úgy fogalmazott, hogy „ő és testvérei” rabolták el az észak-nigériai Katsina állambeli Kankara városban egyik iskolája elleni támadásban eltűnt diákokat. Az emberrablást azzal indokolta, hogy a nyugatias oktatás sérti az iszlám tanokat. A diákok elrablásával akarják terjeszteni az iszlámot, és eltántorítani az iskolákat a nem iszlám alapokon nyugvó oktatástól – üzente.

A motorkerékpárokon érkezett támadók szombatra virradóra, amikor a diákok aludtak, hatoltak be a bentlakásos iskola területére, és válogatás nélkül lövöldözni kezdtek. Több száz diák a környező bozótban keresett menedéket. Az iskolának 839 diákja van, közülük 333 tűnt el a támadásban.

Katsina állam több száz kilométerre van attól a területtől, ahol a Boko Haram tevékenykedik. Az iszlamista szervezet általában Nigéria északkeleti részén működik, a Csád-tó környékén. Az emberrablást ezért kezdetben más fegyveres csoportoknak tulajdonították, amelyek terrorizálják a helyi lakosságot, általában váltságdíjat követelve a túszok szabadon bocsátásért.

A Boko Haramot terheli a felelősség a 2014-ben, a nigériai Chibok városban 276 iskolás lány elrablásáért is. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki világszerte.

A kankarai eset arról tanúskodik, hogy nő a dzsihadista csoportok befolyásai Nigéria északnyugati részén is. Muhammadu Buhari államfő elítélte a kankarai támadást, és fokozott biztonsági intézkedéseket rendelt el az ország minden iskolájában. Katsina államban pedig bezárták az összes tanintézményt.

A hadsereg december 14-én, hétfőn közölte, hogy megtalálta a Boko Haram egyik ottani rejtekhelyét, és folyamatban van egy katonai művelet. Garba Sehu elnöki szóvivő közölte, hogy a hatóságok felvették a kapcsolatot az emberrablókkal, és folynak velük a tárgyalások a diákok biztonságos hazatérésé érdekében.

Észak-Nigériában nagy mértékben romlott a biztonsági helyzet azóta, hogy Muhammadu Buharit 2015-ben elnökké választották, pedig az államfő első számú feladatának tartja a Boko Haram elleni harcot. A dszihadista szervezet célja az iszlám állam létrehozása Nigéria többségükben muzulmánok lakta északi részén.