Ugyan a maga csekély 55 tonnájával és nyolc méter hosszú, 155 milliméteres átmérőjű lövegcsövével valóban látványosnak számít a Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg, de mindez „csupán” csak egy fontos eleme a rendszernek. Ahhoz, hogy nagy távolságban és pontossággal tudja elérni a kívánt hatást a célban, még sok minden szükséges mellé…
„A tüzérek tevékenységét kisebb mértékben hátráltatja az időjárás. Ha kell, rossz időjárási körülmények között is képesek vagyunk tűztámogatást nyújtani a szárazföldi erőknek. Ha hívnak, a technikai eszközök által biztosított korlátok között mi mindig segítünk” - hangsúlyozta a tüzérség kiemelkedő szerepét Bartók Barnabás alezredes, az MH 25. Klapka György Lövészdandár 101. Tüzérosztályának parancsnoka. „Akár a manővererők, a harckocsizók, a lövészek, vagy a harctámogató alegységek, mint például a műszakiak, mindenki számíthat ránk” – tette hozzá a parancsnok, kiemelve: a tüzérosztálynál jelenleg a volt Szovjetunióban gyártott D-20-as vontatott ágyútarackok állnak hadrendben, de hamarosan érkeznek a vadonatúj, generációs ugrást jelentő, német Panzerhaubitze 2000-es önjáró lövegek. És még sok minden más is melléjük…
A tábori tüzérség és ehhez kapcsolódóan a tüzérségi tűztámogatás három elemből álló rendszer, ahol mindegyik komponensnek fontos és nélkülözhetetlen szerepe van. A felderítés feladata, hogy vizuális vagy más módszerekkel felderítse a célpontokat és meghatározza azok pontos helyzetét. Ezt az információt egy vezetési pontra kell eljuttatni, ahol, majd innen érkeznek a megfelelő adatok a lövő alegységhez, mely ezek alapján hajtja végre a kijelölt célok pusztítását.
„Ezt a folyamatot bővíti majd ki az, hogy az új PzH 2000-esekkel 40, illetve a jelenlegi fejlesztéseket követően akár 60 kilométeres távolságban is képesek leszünk majd eredményesen pusztítani a célokat” - emelte ki Bartók Barnabás, aláhúzva azt is, hogy a megnövekedett képességek változó feladatokat is jelentenek, hiszen a felderítési adatokat az eddig megszokotthoz képest sokkal nagyobb távolságból kell majd eljuttatni a vezetési ponthoz; ráadásul a közelmúlt fegyveres konfliktusainak tapasztalatai alapján mindezt nagyon gyorsan kell megtenni. „Olyan ez, mint egy emberi test: a szem a felderítésé, az agy a cél pusztítását eldöntő, s a megfelelő módszert meghatározó és kiszámoló agy, s maguk a PzH 2000-esek az izom, amelyek a kijelölt mennyiségű lövedéket eljuttatják a célba. Ha csak analóg módszereket, hagyományos rádiókommunikációt alkalmazunk, akkor mire a szemtől az izomig eljut az információ, az lassú folyamat. Jelenleg nincs digitális tűzvezető rendszer az osztálynál, de az átfegyerzés során az önjáró lövegek mellett technikai felderítő képesség és digitális tűzvezető rendszer érkezik Tatára” – mondta az alezredes.
A technikai felderítő eszközök megjelenése egyben azt is jelenti, hogy az optikai felderítés - ahol a figyelőpont vagy az a felderítő alegység, vizuális megfigyeléssel deríti fel a célokat - csak az egyik módszer lesz. A hagyományos értelemben vett optikai felderítés hatékonyságát természetesen a köd, az eső, az éjszaka nagy mértékben befolyásolhatják. A beszerzések során olyan rádiólokációs felderítő eszközöket vásárolt meg a Magyar Honvédség, melyek vizuálisan nem megfigyelhető célokat is képesek lesznek felderíteni és azonosítani. Az új rendszer másik fontos képessége a tűzeszköz felderítés lesz: olyan radarok is érkeznek majd, amelyek a kilőtt tüzérségi lövedékek röppályáját elemezve képesek lesznek meghatározni, hogy honnan lőtték ki azokat. Így a digitális tűzvezető rendszer segítségével a tűzeszközfelderítő lokátor felderítési adatai alapján a szemben álló fél tüzérségi eszközeit a saját PzH 2000-esekkel nagyon gyors reagáló képességgel lehet majd pusztítani. Emellett az új tüzérségi radarok egyfajta riasztórendszerként is funkcionálnak majd: a röppálya kiszámítása alapján képesek lesznek figyelmeztetni a veszélyeztetett területen lévő alegységeket a közelgő ellenséges tüzérségi tűzcsapásra.
A korábban már megemlített időjárási viszonyok nem csak a láthatóságot és ezzel a felderítést befolyásolják. A kilőtt lövedék repülését a célba csapódásig számos hatás érheti, mint például a szél sebessége és iránya, a légnyomásváltozás, a hőmérséklet. Ezen hatások eltéríthetik a lövedéket a röppályán, az eltérés okozta hibák kiküszöbölésére a 101. Tüzérosztály rendelkezni fog meteorológiai állomásokkal, amelyekkel egy régi képesség ismét visszakerül a Magyar Honvédség tüzérségéhez. A meteorológiai állomások ballonok segítségével lesznek képesek megállapítani mindazon adatokat, amelyek figyelembevételével növelhetik a hatástűz pontosságát.
Mint említettük, a gyorsaság alapja az informatika: a tüzérosztály digitalizációjának alapját egy saját tűzvezető rendszer, a lövegeket is gyártó Krauss-Maffei Wegmann (KMW) cégtől érkező iC2 Artillery lesz, melynek integrálása és tesztelése már zajlik Németországban. „Ez egy tűzvezető és egy korlátozott képességű harcvezető-rendszer, így a tüzérosztály önállóan végre tudja hajtani a tűz- és a harc vezetését is” - részletezte Bartók alezredes, hozzátéve: ez a tűzvezető rendszer később csatlakozni fog a Magyar Honvédség harcvezető rendszeréhez is.
A beszerzendő haditechnikai eszközök kiválasztása folyamán, a döntés megalapozáshoz fontos szerepet kaptak a szakmai fórumok, de a konkrét típus kiválasztása már az elöljáró döntése volt. Egy ilyen folyamat során nem csak az alegység kívánalmait kell figyelembe venni, hanem Magyarország stratégiai célját kell előtérbe helyezni. Bartók Barnabás kiemelte: nem csak a tüzérosztály, mint „végfelhasználó” szempontjait vették figyelembe, hanem fontos volt az is, hogy az új eszköz megfeleljen a Magyar Honvédség stratégiai terveinek is.
Az eszközök beszerzése mellett azonban „fejben” is gyorsítani kell - emelte ki a tüzérosztály parancsoka. „Új dimenziókat ismerünk meg, a teljesen más sebesség és időtényező lesz az, amihez hozzá kell szoknunk – hiszen minden fel fog gyorsulni. A jelenkor fegyveres konfliktusait megfigyelve láthatjuk: a túlélés a manőverezőképességen és a mozgékonyságon alapul. A D-20 ágyútarack nem dandárközvetlen támogató eszköznek lett tervezve. így nem is rendelkezik az elvárt mozgékonysággal. Ez azt jelenti, hogy tűzkiváltás után nem képes az alegység olyan ütemben tüzelőállást váltani és elérni a készenlétet a tűztámogatás végrehajtásához, amely a jelen kor kritériumainak megfelelne. Ezt az új, önjáró eszközökkel tudjuk majd biztosítani. Ma már azt kell feltételezni: az szemben álló fél is rendelkezik fejlett felderítő rádiólokátorokkal, így képes lesz a tűzmegnyitás után gyorsan azonosítani a saját lövegeink helyzetét. Így a mi tüzelőállásunkra fognak tüzet kiváltani, azaz nekünk perceken belül távoznunk kell tudni. Ezt a gyorsaságot majd csak az önjáró technikai eszközök tudják biztosítani számunkra” – mondta az alezredes.
Az új eszközök kezelése komoly kihívásokat jelent majd: rengeteg elektronika és olyan finommechanika található bennük, amelyek a jelenleg hadrendben álló, vontatott D-20-asoknál nem léteznek. A kiképzés már korábban, több mint egy éve elkezdődött, méghozzá Németországban a Bundeswehr bázisán, de Horvátország is támogat minket kiképzési célkitűzéseink elérésében. A Bundeswehr 131. tüzérosztálya segítségével a lövegparancsnok képzést sikerült végrehajtani. Ez is többlépcsős folyamat volt, hiszen az első, három hónapos kiképzési időszakban a rajparancsnoknak tervezett állomány kapta meg a lövegkezelő felkészítést. Így ők úgy tudták elkezdeni a második, szintén három hónapos „etapot”, azaz magát a rajparancsnoki tanfolyamot, hogy a lövegparancsnokon és a harcjármű vezetőn kívül minden egyes beosztásban képesek voltak ellátni a feladataikat.
A lövegparancsnoki teendők végrehajtására koncentráló képzésen ugyanakkor nem csak leendő lövegparancsnokok, hanem üteg- és szakaszparancsnokok is részt vettek, így egy megfelelő bázist tudtak biztosítani a leendő saját, immár Tatán zajló kiképzésünkre. Az Idar-Oberstein-i tüzér iskolában pedig a kijelölt tiszti állomány hajtott végre szakaszparancsnoki képzést, majd ketten ütegparancsnoki tanfolyamon és felkészítésen is részt vettek. Ebből a Bundeswehr által biztosított kiképzési ciklusból már kettőt teljesített sikerrel a tüzérosztály kijelölt állománya.
Emellett 2022 áprilisában fejeződött be az első, Horvátországban végrehajtott kezelőszemélyzeti képzés: itt három teljes kezelőszemélyzetet sikerült a szükséges oktatásban részesíteni. Korábban a déli szomszédunknál hat fő vett részt harcjárművezető képzésen. Májusban újabb egy tűzszakasznyi (azaz három löveg kezelését végző) állomány kap kiképzést. Júliusban pedig megérkeznek az első, immár Tatán maradó PzH 2000-esek is, így a jelenleg is építés alatt álló szimulációs központtal együtt hamarosan biztosított lesz a hazai kiképzési infrastruktúra is.
„Ez a központ Közép-Európában egyedülálló képességeket nyújt majd számunkra” - emelte ki az alezredes, hozzátéve: egyidőben egy teljes tűzszakasz kiképzését tudják majd úgy végezni, hogy integrálják a tűzvezetést és a felderítést is. Azaz a gyakorlótérre menet nélkül, költséghatékonyan tudják majd az alapokat megtanítani mindenkinek. Ráadásul a Tatán telepített tüzérségi és harckocsizó szimulátorok (ebből négy kerül a harckocsizó zászlóalj kiképzéséhez az épületbe) össze lesznek kötve, így egy teljes harckocsi alegységgel tudnak gyakorolni. Elméleti lehetőség arra is van, hogy más helyőrségekben működő digitális szimulációs rendszerekkel is összekapcsolják a tatai kiképző komplexumot: így akár a légierővel vagy az MH 86. Szolnok Helikopterbázis állományában dolgozó Előretolt Repülésirányító Csoporttal közösen is tudnak majd közösen gyakorolni – egyben a szárazföldi erők és a légierő integrációját is előre mozdítva.
Az osztályparancsnok szerint a legnagyobb kihívás a rendszerelemek – azaz a felderítő eszközök és a tűzvezető rendszer - teljes integrációja lesz, így biztosítva, hogy a megszerzett információkat minél gyorsabban és hatékonyabban lehessen összegyűjteni, értékelni, elemezni és ezek segítségével a szükséges döntéseket meghozni a kívánt hatást elérni a célban. „Ez egy olyan komplex rendszer, amivel eddig a Magyar Honvédség nem rendelkezett” – emelte ki Bartók Barnabás, aláhúzva: az optikai felderítőeszközök, a mozgó cél felderítő és tűzeszköz felderítő lokátorok, a hangfelderítő alegység egy időben hatalmas mennyiségű felderítési információt fog a rendelkezésükre bocsátani. Az állomány feladata lesz, hogy ezeket a bejövő információkat összegyűjtsék, értelmezzék, értékeljék, majd eljuttassák az osztály vezetési elemhez, ahol egy újabb értékelés alapján határozza meg az osztályparancsnokság és a törzs, hogy melyik célt pusztítjuk és milyen módszerrel. És mindezt minél gyorsabban meg kell oldani…
„A KMW fejlesztésével készülő iC2 Artillery rendszer tesztelésébe már a tatai szakembereket is bevonta a cég, így számos olyan szakmai visszajelzést is tudtunk adni, ami számunkra kedvező irányba segítette termék fejlesztését” – mondta az alezredes. A rendszer magyarítását is a tüzérosztály hajtotta végre, azaz a fordítások, a kezelőfelületeken megjelenő információk úgy vannak megfogalmazva, hogy megfeleljenek a magyar elvárásoknak. De a fejlesztés minden szegmensében részt vettek a tatai szakemberek, így például a Gidrán alvázra telepítendő felderítőrendszerek kialakításában is, vagy a tűzeszközfelderítő lokátorok szerkezeti kialakításában és komponens elemeinek megalkotásában is jelentős szerepe van a tüzérosztály állományának. S természetesen „ott voltak” a PzH 2000-es lövegek kialakításának véglegesítésénél is, így a felszerelések elhelyezésére szolgáló konzolok, tárolóhelyek kialakításánál. Könnyen megérthető, hogy a Bundeswehr állományába szolgáló katona felszerelése bizony nem olyan, mint egy magyar katonáé, így az ezeket befogadó tárolóhelyek kialakítása is más lesz – nem is beszélve a Digitális Katona-programmal megérkező egyéb kiegészítő eszközök elhelyezéséről. S hungarikum lesz az a két, kívül elhelyezett tárolóláda is, ami csak a magyar lövegeken jelenik meg.
Sem műveletet, sem kiképzést nem lehet végrehajtani megfelelő üzemeltetés és karbantartás nélkül. A gyártó KMW meghatározta, hogy az eszközöknek milyen karbantartási és javítási ciklusok mellett kell üzemeltetni, azaz hány hónap üzembevétel, hány futott kilométer vagy hány kilőtt gránát után milyen karbantartást kell végrehajtani. Ennek végrehajtását támogatják a tatai helyőrségen belül most is zajló, jelentős infrastrukturális fejlesztéseket. Ennek egyik központi eleme lesz az új technikai karbantartó állomás, melynek építése idén kezdődik. Ennek segítségével a javítások nagy részét az alakulatnál tudják végrehajtani.
„Mivel a PzH 2000-esek várhatóan több évtizedig állnak majd hadrendben, így a szükséges továbbfejlesztésekről is már előre kell gondolkodni” – emelte ki Bartók alezredes. Ilyen lehet például a pilóta nélküli felderítő repülőgépek integrálása is: a Bundeswehr „testvéralakulata”, a már említett 131. tüzérosztály hadrendjében már most is megtalálható egy drónokkal felszerelt szakasz is.
Az eljárások, szabályzók kidolgozásában az alapot a még jelenleg is meglévő magyar szaktudás jelenti: a tüzérosztálynál még vannak olyan szakemberek, akik a 122 milliméteres 2Sz1 Gvozgyika önjáró lövegeken tanulták meg és gyakorolták be a tüzérszakma csínját-bínját. Emellé a hasonló fegyverekkel felszerelt német és horvát tüzéregységek segítségére, illetve a már említett külföldi kiképzésekre, a leendő, nemzetközi környezetben tartott gyakorlatokra, kiképzési eseményekre is lehet támaszkodni ahhoz, hogy kialakíthatóak legyenek a hazai sajátosságoknak, elvárásoknak és követelményeknek megfelelő, hatékony szabályzatok és harceljárások.
Az új technikára történő átállás miatt szükségessé vált a megfelelő logisztikai háttér kialakítása is. Ez komoly kihívást jelent a dandár részére. „Az infrastrukturális háttér kialakításáról már beszéltünk, de legalább ilyen fontosak a benne dolgozók is. A Magyar Honvédség arra törekszik, hogy a technikusi szakállomány felkészítése folyamatos és mindenre kiterjedő legyen. A gyártó cég szakembereire támaszkodva mind Tatán, mind a külföldi képzéseken felkészítik a katonákat arra, hogy a technikai eszközöket az elvárt szinten tudja üzemeltetni, javítani, karbantartani. Természetesen azt majd a jövő mutatja meg, hogy az általunk megtervezett és kialakított logisztikai rendszer megfelelően biztosítja-e azokat a körülményeket és képeségeket, melyeket a gyártó cég képzelt el az eszközök üzemeltetéséhez” – mondta tüzérosztály parancsnoka.
