Történelmi pillanat a missziós szerepvállalásunkban

A rendezvényen a tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a katonák szolgálata nagyon nehéz, de az elképzelhető legszebb, amit a hazánknak tehetünk. „A missziós szolgálat pedig különösen embert próbáló, hiszen itt távol vagyunk a családunktól, szeretteinktől, megszokott mindennapjainktól, és egy többé-kevésbé idegen, sőt, adott esetben ellenséges környezetben kell kamatoztatni mindent és a lehető legmegfelelőbb és legmagasabb színvonalon végrehajtani” – mondta hozzátéve: 2024 januárjától magyar parancsnoka lesz az Európai Unió legnagyobb katonai missziójának.

Mint rámutatott, Magyarország eddig is részt vett az EUFOR-műveletekben, de a magyar parancsnoki évben a korábbinál több, közel 400 katona teljesít majd szolgálatot a műveleti területen. A honvédelmi miniszter aláhúzta: a feladatkörök is bővültek, hiszen a parancsnoki év során Magyarország fogja biztosítani a légi kutató-mentő, illetve a légi kiürítési képességeket egy helikopteres alegységgel. Szintén új elem a kutyás járőrrel bővített tűzszerész csoportot, valamint a nemzetközi misszió elsődleges orvosi ellátáshoz kapcsolódó (ROLE-1-es szintű) feladatok is. is. Mindezek mellett hazánk logisztikai támogató és ellátó képességekkel is hozzájárul majd a misszió sikeréhez. A kiutazó mintegy 250 katona mellett hazai készenlétben marad egy 150 fős állomány is – ez egy manőverszázadot, egy katonai rendészcsoportot, illetve utász- és tűzszerész képességekkel rendelkező műszaki csoportot és egy víztisztító képességgel rendelkező vegyvédelmi csoportot jelent.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, hogy katonáink dr. Sticz László vezérőrnaggyal együtt „nagyon nehéz helyzetben veszik át ezt a feladatot, hiszen a megváltozott, leromlott biztonsági környezetünkben olyan nagy nyomás érződik minden katonai jelenlétet is igénylő misszióra, ami talán idáig soha nem volt, de a Balkán békéje, a mi békénk is.”

„Éppen ezért a magyar katonák feladata lesz a béke garantálása és ehhez a lehető legjobb kiképzést kapták meg. Egészen biztos vagyok benne, hogy nincs olyan akadály, amit a magyar katona ne tudna leküzdeni. Rendkívül büszke vagyok arra, hogy egy ilyen komoly magyar kontingens fog a bosznia-hercegovinai misszióban részt venni. Ez Magyarországnak egy nagy megtiszteltetés, és ez egy hatalmas lehetőség arra, hogy vizsgázzon is a magyar haderőfejlesztés. Mindaz, amin közösen dolgozunk évek óta és amit most önök a misszióban szolgálatként fognak végezni, az egyszerre vizsga és bizonyíték lesz arra, hogy a magyar katona egy olyan úton jár most, ami talán történelminek is nevezhető” – fogalmazott.

A kibocsátó ünnepségen – amelyen mások mellett dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke is jelen volt – dr. Sticz László vezérőrnagy, az EUFOR leendő magyar parancsnoka válaszbeszédében felidézte a bosznia-hercegovinai szerepvállalás történetét, kiemelve, hogy a Magyar Honvédség már az 1995-ben megkötött daytoni egyezmény óta jelen van a térségben.

„Magyar katonák közel harminc éve jelen vannak Bosznia-Hercegovinában, és létszámukat, feladataikat és az általuk betöltött pozíciókat tekintve is meghatározó hozzájárulói voltak a NATO és az Európai Unió katonai misszióinak” – szögezte le. Hozzátette, hogy a most kiutazó állomány kemény és embert próbáló felkészítésen van túl és készen áll arra, hogy ne csak részt vegyen a misszióban, de vezesse is azt. „Az előttünk álló katonai feladat végrehajtása során a parancsnoki felelősségem teljes tudatában ígérem, hogy a rám bízott erők és eszközök sértetlenségének biztosítása és alárendeltjeim megóvása mindvégig az első számú prioritások között fog szerepelni” – zárta beszédét dr. Sticz László vezérőrnagy.

A rendezvény végén Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök és Jákob János dandártábornok protestáns tábori püspök mondtak áldást.