Újabb problémák a Fulcrummal

Három hónappal ezelőtt Indiának a gépek más részein lévő, hasonló repedéseket kellett kivizsgálni. Oroszország annyira aggódott ez miatt, hogy leállították mind az összes 300 gépüket, és ezek közül 90-nél komoly korróziós problémákat találtak.

Mindezek ellenére, az indiai légierő a múlt évben a 78 darab MiG-29-esei közül az első hatot Oroszországba küldte egy nagyobb modernizációra. Ez körülbelül tízmillió dollárba fog kerülni gépenként, és a jelenlegi 25 éves élettartamot 40 évre hosszabbítja. Így az indiaiak úgy tervezik, hogy gépeiket a 2030-as évekig megtartják.

Az indiai modernizációs program keretében a gépek képesek lesznek egy nagy hatótávolságú rakéta indítására, mely hasonló az AMRAAM-hez, amit az Egyesült Államok eladott Pakisztánnak. Ez azt jelenti, hogy a gép fázisvezérelt radart fog kapni. A MiG-29-es emellet egy modern kabint, légi utántöltési lehetőséget és egy csomó más apró trükkös dolgot is kap majd. Ez a modernizációs program tervezet nem lesz leállítva az újonnan kiderült korróziós problémák miatt.

A MiG-29-es 1983-ban állt orosz szolgálatba, mint egy válaszként az amerikai F-16-ra. Körülbelül 1600 darab készült belőle eddig, melyből 900 darabot exportáltak. India 1986-ban kapta az első MiG-29-esét, a szállítások folytatódtak az 1990-es évekig. A 22 tonnás repülőgép nagyjából összemérhető az F-16-ossal, de ez nagymértékben függ attól, hogy melyik típus melyik verziójáról beszélünk. Oroszország sok pénzt keres a gépek modernizációjával. Nem csak új elektronikát kapnak a gépek, de a sárkányszerkezetet is erősebbre építik.

A MiG-29 eredetileg összesen 2500 repült órára lett tervezve. Abban az időben (korai 80-as évek) az oroszok úgy számolták, hogy a gépek száz óra körül repülnek évente. India majdnem kétszer ennyit repült velük, ezért most Oroszország felajánlotta, hogy rendbe teszi a gépek sárkányát úgy, hogy 4000 órát legyenek képesek repülni, több élettartam hosszabbításra vonatkozó modernizációt ígérve. Ez nem lesz könnyű, mivel hogy a MiG-29-es nem volt túl megbízható, és az idő előtti meghibásodásokkal is számolni kellett (mind mechanikai, mind elektromos).

Összehasonlítva a nyugati gépekkel, mint például az F-16-os, a MiG-29-es csak körülbelül kétharmad részben bevethető. Noha a MiG-29 élettartamának meghosszabbítása a 2030-as évekig elméletben lehetséges, valójában ez igazi áttörés lenne az orosz repülőgépek képességeiben.

Mivel az indiai vadászflotta gyorsan öregszik, csak 29 vadász századuk van (kb. 24 gép minden századnál) a 45 helyett, amennyit szeretnének. Azonban modernizált vadászokkal a minőség egy bizonyos pontig helyettesítheti a mennyiséget. Valójában a nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéták és az elektronikai hadviselés növekvő térnyerésével, a harci gépek sebessége és manőverező képessége már kevésbé fontos, mint az elektronika, vagy a függeszthető rakéta típusa.

A MiG-29 modernizációs program befejezésére még három évet kell várni. Ez nem fogja megoldani a gép hajtómű problémáját (túlságosan füstöl), de az oroszok megígérték, hogy a múltban előforduló tartalék alkatrész problémák többé nem fognak megismétlődni…