Uniós védelempolitikai igazgatók találkozója Budapesten

A találkozón a védelempolitikai igazgatók megvitatták az ukrajnai katonai helyzetet és áttekintették az Európai Unió által Ukrajnának nyújtott támogatási intézkedéseket, melyek elősegítik, hogy Ukrajna megvédhesse szuverenitását, függetlenségét és területi integritását. A tagállamok megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna folyamatos támogatása mellett és beszámoltak az általuk nyújtott támogatásokról. A következetes magyar álláspontnak megfelelően a magyar delegáció hangsúlyozta a mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások fontosságát, utalva Orbán Viktor, hazánk miniszterelnökének erre irányuló tárgyalásos erőfeszítéseire.

A résztvevők ezt követően az aktuális ügyek megvitatása során kitértek a Száhel, a Guineai-öböl és a Vörös-tenger térségeiben tapasztalt biztonsági kihívásokra és ezek hatásaira, valamint az uniós szerepvállalásra e térségekben. A száhelbeli fejlemények kapcsán egyetértés volt abban, hogy nyitva kell tartani a védelmi-szakmai kommunikációs csatornákat a térségben. Ebben a kontextusban magyar oldal hangsúlyosan utalt a csádi kapcsolatépítés fontosságára. A nyugat-balkáni biztonsági kihívásokhoz kapcsolódóan az EU tagállamok méltatták az EUFOR ALTHEA művelet élén betöltött magyar parancsnoki szerepet. A védelempolitikai igazgatók érintették az EU Gyorsreagálású Képesség létrehozásának helyzetét is, amely az értékelések szerint jól halad, ugyanakkor hosszú távú elköteleződést igényel.

Az európai uniós védelempolitikai igazgatók vitát folytattak az EU általános védelmi felkészültségének javítása, az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítése és az ipari kapacitások növelése érdekében tett erőfeszítésekről is, különös tekintettel az Európai Védelmi Ipari Stratégia végrehajtására, illetve a szükséges finanszírozás biztosítására. A résztvevők tájékoztatást kaptak az Európai Védelmi Ipari Program rendelettervezet aktuális helyzetéről, kiemelve, hogy a magyar elnökség célja ez év végéig a tanácsi általános megközelítés elfogadása, annak érdekében, hogy 2025 közepére a rendeletet jóvá lehessen hagyni. A magyar elnökség elképzelését az EKSZ és a tagállamok egyaránt támogatták.

Az ülést megelőzően, július 16-án magas szintű munkaműhely zajlott az EU védelmi képességfejlesztését támogató Állandó Strukturált Együttműködésről (Permanent Structured Cooperation – PESCO). A rendezvény a PESCO jelenleg folyamatban lévő stratégiai felülvizsgálatát támogatta. A munkaműhely elején az Európai Külügyi Szolgálat megbízott biztonság- és védelempolitikai igazgatója összefoglalta a PESCO stratégiai felülvizsgálat első fázisának eredményeit. Ezt követően két panelbeszélgetést tartottak.

Az első panelbeszélgetésben a PESCO projektek végrehajtásával összefüggő tapasztalatokról értekeztek a résztvevők, egy sikeresen teljesítő PESCO-projekt esettanulmányának bemutatása mellett. A második panelbeszélgetés fókuszában az EU képességfejlesztést támogató kezdeményezései és ösztönzői közötti koherencia erősítésének lehetőségei álltak.