Uráncsere: Teherán visszatáncol?

Brazília és Törökország közvetítésével a héten váratlan megállapodás született, amelynek értelmében Irán beleegyezett abba, hogy alacsony dúsítású uránjának egy részét külföldre küldi az orvosi kutató reaktorához szállítandó üzemanyag-rudakért cserébe. Az első szállítmánynak egy hónapon belül kell megérkeznie Törökországba.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön felszólította Iránt, hogy a lehető leggyorsabban tárja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) elé az iráni-brazil-török uráncsere-ügylet részleteit – jelentette az Interfax hírügynökség.

Olaszországi látogatásán Lavrov kijelentette: reméli, hogy Irán mielőbb lép.
Az orosz külügyi vezető mindazonáltal úgy véli, hogy az uráncserével kapcsolatos további megbeszélések nem hátráltathatják az ENSZ Biztonsági Tanácsát az Irán elleni újabb szankciótervezet megtárgyalásában. Lavrov azt reméli, hogy a BT konszenzussal hoz majd döntést az iszlám köztársaság atomprogramját érintő ügyben.

Az iszlám köztársaság visszautasítja a Nyugat vádját, miszerint azért dúsít uránt, hogy később tömegpusztító fegyvert gyártson belőle. Irán azt hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés, polgári célokat szolgál. Az ország azonban megtagadta az urándúsítás felfüggesztésére vonatkozó nyugati kérést, és nem nyitotta meg létesítményeit a NAÜ előtt sem.

A Biztonsági Tanácsot nem győzte meg az irániak érvelése, és az Egyesült Államok kedden a fórum elé terjesztett egy tízoldalas határozattervezetet, amely új, a korábbiaknál keményebb szankciókat helyezett kilátásba Teherán ellen. A BT-tagok szerint a testület június elején szavazhat az Irán elleni újabb, immár negyedik szankciócsomagról.

Irán mindenesetre bírálta a tervezetet, és nem hisz abban, hogy a Biztonsági Tanács komolyan gondolja annak életbe léptetését. Az iszlám köztársaság úgy gondolja, hogy ha el is fogadnák a szankciókat, azok életbe léptetése a vártnál kisebb mértékben rázná meg az iráni nemzetgazdaságot.