Veszélyes örökség - a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2022. április 18. 15:392020 őszén mindaddig példa nélküli tűzszerészeti mentesítés zajlott Csepelen, az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred szakemberei két hónapon át dolgoztak a helyszínen, melynek során több mint öt tonna lövedék-, illetve fegyvermaradvány került elő.
A leletegyüttes további érdekessége, hogy a fellelt gránátokat, gyújtószerkezeteket, illetve lőszereket jellemzően az első világháború során, a nyugati hadszíntéren, de mindenképpen az Osztrák–Magyar Monarchia határain kívül vetették be a harcoló erők. Az eszközök túlnyomó többségét részlegesen szétbontott állapotban találták meg a tűzszerészek. De hogyan kerülhettek ezek ilyen hatalmas mennyiségben a Csepel-szigetre? A kérdés megválaszolásához vissza kell forgatnunk az idő kerekét bő egy évszázaddal.
Kitörési lehetőség
1893-ban kezdődött meg a katonai célú termelés a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. területén. 1894-ben már lőportöltő gép segítségével állították elő a gyalogsági lőszert és ezzel egy időben kezdték el sikerrel alkalmazni az első olyan szerkezetet, amely a kész lövedékek szétszedését segítette. Varga László „A csepeli gyáróriás kialakulásának története” című könyvében azt írja: 1897 végére készült el a termelést már valóban hatékonyan növelő golyóhúzógép és lőporeltávolító berendezés. A régi lövedékek szétszerelése és a réz ismételt felhasználása tehát bevett módszernek számított az új lőszer előállítása kapcsán. Ehhez a veszélyes tevékenységhez a gyárnak szabad kezet biztosított a hadügyminisztérium – a felelősség áthárításával együtt.
További részletek a Magyar Honvéd magazin április 14-én megjelent számában!
