Vigyázó szemetek Kínára vessétek!

A világgazdaságra mindig is jellemző volt a ciklikusság: a konjunkturális időszakokat dekonjunktúra, recesszió követte. Azonban egyik sem volt túlságosan kiugró. Ennek oka, hogy korábban több eszköze volt az államnak a folyamatok befolyásolására. A mostani válság azonban jelentősen különbözik a II. világháború óta lezajlottaktól.

Rendszerproblémák

Ugyan túlzásnak tűnik, de Amerikában már felrémlett az 1929-1933-as nagy válság képe – mondta Rácz Margit. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója hozzátette: a mostani krízisnek már voltak korábban is jelei, elég, ha a Citigrouppal történtekre gondolunk. A napjainkban zajló válság rendszerproblémákat jelez. Az egész piacgazdasági struktúra kapott léket azzal, hogy az Amerikában kialakult felelősségmegosztó pénzügyi rendszer összeomlott. Az események rámutattak arra, hogy hitel nélkül nincs reálgazdaság, s ha a bankrendszer nem működik, akkor eddig ismeretlen folyamatok indulnak be – fogalmazott a szakember, aki szerint szükséges újraértelmezni az állam szerepét.

Az EU hitt abban, hogy az amerikainál konzervatívabb bankrendszert működtet, s ez megvédheti a válságtól – mondta Rácz Margit, ám a Lehmann Brothers csődje elérte az Óhazát is. Az európai bankok nem folytatták azt az amerikai jelzáloghitelezési gyakorlatot, amikor az ingatlan értékének akár 120 százalékát is fel lehetett venni, de vettek ezeknek a bankoknak a papírjaiból, amibe az amerikai hitelintézetek a rossz hiteleiket „csomagolták be". Annak fő oka, hogy a válság kialakulhatott az auditálási rendszerben keresendő – mondta a kutatási igazgató, hiszen az auditáló cégek vezetőinek kezében vannak a bankok papírjai. Ahhoz, hogy ez elkerülhető legyen változtatni kell a szabályokon. Egy olyan világméretű szabályozás kellene, ami előzetesen megvéd az illikvid papíroktól.

Mind az Egyesült Államokban, mind pedig Európában százmilliárdokkal akarnak életet lehelni a hitelezési rendszerbe, ám ez kétes segítség – fogalmazott Rácz Margit. Az EU most döntött egy 200 milliárd eurós válságalapról, ami a GDP 1,5 százalékát jelenti, azonban a tőzsdék nem reagáltak pozitívan. Oka, hogy ebből csak 30 milliárd euró a likvid tőke, a fennmaradó részt a tagállamoknak kell előteremteni, miközben nem növelik a hiányt. A válság legnagyobb vesztese, Nagy-Britannia már jelezte, hogy áfa-t csökkentve akarja a keresletet bővíteni, azonban ez növeli a deficitet. A német kancellár kijelentette: nem hiszi, hogy a 200 milliárdos alappal visszafordítható a folyamat. Ezzel finoman azt mondta, hogy nem támogat egy olyan alapot, amibe Németország fizetné be a legtöbbet.

Nukleáris elrettentés

A globális korszak óta ez az első nagy válság, ezért a természetéről, költségeiről, kimeneteleiről nem sokat tudunk, azonban rámutatott a papírgazdaság és a reálgazdaság ellentétére – mondta Kiss László. A Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója hozzáfűzte: a pénzügyiből gazdaságiba forduló válság szociális krízist okozhat. Ez csökkenti a politika integráló képességét, ami már látható az európai jobb- és baloldali néppártok esetében. Az, hogy óvatos becslések szerint is 8 millió, az OECD szerint pedig akár 30 millió munkanélküli lehet a válság következtében, befolyásolja a politikai rendszerek stabilitását. Kiss László szerint nem csupán pénzügyi krízisről, hanem a világrendszer válságáról van szó.

A 90-es évek közepén a feltörekvő államok (Kína, India, Oroszország) autokratikus módon szerveződtek – mondta Kiss László, hozzátéve: a gazdasági növekedés itt volt a legnagyobb. Emiatt vonzónak tűnhet az autoriter modell. Egyfajta súlyponteltolódás is megfigyelhető. Európa kikerül a gazdasági fejlődés központjából, és Ázsia kerül előtérbe. Itt összpontosul ugyanis a pénzügyi erő, s itt van jelentős valutatartalék. Kína például 1800 milliárd dollárnyi valutatartalékkal rendelkezik, de ez olyan, mint a nukleáris elrettentés: ugyan van, de nem alkalmazható – fogalmazott a tudományos igazgató. Tulajdonképpen Kína finanszírozza Amerika túlfogyasztását, s közvetve a háborúit – mondta Kiss László, aki szerint az országnak nem érdeke az Egyesült Államok gyors hanyatlása.

A válság miatt újraosztják az államok az intézményi hatalmat is – mondta Kiss László. A Valutaalap újratőkésítésében Kína és India jelentős szerepet vállalhat, ezért – a kvótarendszeren keresztül – nagyobb beleszólást kell majd nekik engedni a döntésekbe. Az USA által gründolt intézményrendszerek átalakításában több kimenetel is lehetséges. A mostaniban integrálják a megerősödő szereplőket, radikálisan újraosztják a szerepeket, esetleg ellenintézmények jönnek létre. Erre is akad már példa: a sanghaji együttműködés. A hatalom természete is változik: megerősödnek a nem állami szereplők, minek következtében nem klasszikus hatalmi egyensúlyi rendszer jön létre. Az, hogy ez az átmenet békés lesz-e, vagy sem, mint Németországban a 30-as években, még nem látható. Előtérbe kerül az ENSZ reformja is – fűzte hozzá a tudományos igazgató.

Kiss László szerint a válság arra is módot ad, hogy a világ megváljon bizonyos kategóriáktól, újraértelmezzen fogalmakat. Jól látható, hogy számos olyan esemény zajlik, ami korábban elképzelhetetlen volt. Az államcsőd fenyegette Izland Oroszországtól kér segítséget, Medvegyev Chavezzel közös hadgyakorlaton vesz részt Venezuelában – mondta a tudományos igazgató, aki rámutatott: a koreai háború után véget ért a keysenianizmus, Margaret Thatcherrel a jóléti állam hagyományos finanszírozása, most pedig a neoliberális megközelítés kapott léket. Kérdés, hogy visszatér-e az állam és a nacionalizmus. Ez utóbbi legyőzte monarchiákat, majd a proletárdiktatúrát. Mi lesz a globalizációval? – tette fel a kérdést Kiss László.

Megerősödő nemzetállamok

Hányféle globalizáció van? – kapcsolódott be Tamás Pál. Az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója szerint sok modell van, de politikailag érzékenyek. Emiatt ment tönkre a XIX. századi kereskedelmi jellegű globalizáció. Most pedig az USA-dominancia jellemezte technológia vezérelte, pénzügyi ért véget, melynek következtében fontos alrendszerek is tönkremehetnek. Kialakulhat viszont egy multidimenzionális globalizáció, melyben Kína pénzügyi gazdasági, kulturális központ lesz. Látható, hogy a nagy baj nem hozta össze az EU tagállamait – mondta a szakember, aki hozzátette: a válság következtében felerősödhet az EU krízise. A nagy országok határozottabban jelenítik meg az érdekeiket, megerősödnek a nemzetállamok. Ez átértékeli az EU helyzetét, ami már nem lesz úgynevezett szupranacionális szint.

Utalva Kiss László gondolataira Tamás Pál elmondta: egy kutatóintézet szerint azért nem népszerű a demokratikus rendszer, mert bonyolultabb a működése, és nem biztosít gyors fejlődést. A szociológus hozzátette: látható, hogy a régiónkban nem a dinamikus szabadpiac tud igazán gyorsan növekedni. A nemzeti kapitalizmusnak több fajtája van. A mostani válság azt dönti majd el, hogy melyek azok a minták, amik képesek ellenállni. Persze akadnak kérdések. Ha az autoriter rendszerek gyorsabban bővülnek, akkor az azt is jelenti, hogy jobbak is? – fogalmazott a szakember, aki szerint gyorsan meg kell fizetni a válság szanálásának költségeit. Ez független a politikai színezettől, onnan veszik majd el ehhez a pénzt, ahonnan a legkönnyebb.

Abban a rétegben, ami a jövedelemszint alsó 10-25 százalékán található elszegényedési folyamat indul be – mondta Tamás Pál. Az alsó középosztály könnyen hiszterizálható, és fogékony a szélsőségekre. A szakember szerint ugyanakkor megjelenik egy tudatos réteg, ami kollektívan tiltakozik a döntések ellen. Az 1929-1933-as válságból a New Deal vezetett ki. Egyesek szerint most is erre van szükség, azonban ez egy ökológiai New Deal lehet. Ez megerősíti a nemzetállamokat, melyek más nemzetállamokkal lépnek majd interakcióba. A válság kapcsán a szociológus utalt egy kínai közmondásra is. Az ágat, amelyen ülünk, le kell fűrészelni, hogy ne akasszanak fel rá. Ezt mintha nem ismerné fel a politikai elit – fogalmazott Tamás Pál.