A könyvek könyvéről a laktanyában

A rendezvényt Szécsi Ferenc plébános, kisegítő tábori lelkész nyitotta meg. A résztvevők két előadást hallgathattak meg. Az elsőt, Dr. Hankovszky Béla őrnagy a ZMNE tábori lelkésze tartotta, ami A Biblia értelmezések kereszttüzében címet kapta. Hangsúlyozta, hogy napjainkban a Biblia az a könyv, ami az embereket összeköti vagy szétválasztja: a szétválasztás a szentírás értelmezésének különbözősége miatt van.  Először is nem mindegy, hogy melyik Bibliáról beszélünk, mert többféle Biblia létezik, Mózes öt könyvétől az Újszövetségig. Másrészt tudni kell azt, hogy a Bibliánál az értelmezés kérdése eltér az egyéb írásos dokumentumoknál használt értelmezésektől, mert a szentírásnál más az, amit a szöveg mond és más az, amit a leírtak állítanak. A Bibliában leírtak mögött az Isten áll és őt kell tudni megérteni és értelmezni azt, amit mondani akar. Régen a szüleink a Bibliát rendszeresen olvasgatták és annak a szövegét szó szerint fogadták el. Nekünk már nem szabad úgy olvasnunk, mint ahogy ők tették, a mi olvasatunk mögött a hitünknek is ott kell lennie. A Biblia egyes fejezetei között szelektáljunk, mert vannak benne bölcsességi szakaszok, evangéliumok, de még olyan része is van a szentírásnak, amelyik a szerelemről szól, ez a szakasz az énekek-éneke.

A Bibliát felbonthatjuk a mondanivaló tartalma szerint is. Vannak történelmi, szimbolikus, erkölcsi és a halál utáni várakozásról szóló fejezetek. Ezért nem mindegy, melyik részét olvassuk, mert e fejezeteknek értelmezését másképpen kell megtennünk.

A második előadást Dr. Huszár Pál nyugalmazott egyetemi tanár tartotta A Biblia mindennapi életünkben címmel. Elmondta, hogy ő még látott olyan házat, ahol a Biblia hagyományosan a mestergerendán volt és nem porosodott meg, mert a családfő naponta levette és abból olvasott fel a család többi tagjának. Ma a Biblia a családokban így nem jelenik meg, mert ha megtalálható is a család könyvtárában, akkor többnyire csak a dísz szerepét tölti be.

Az Ószövetséget héber nyelven 39, az Újszövetséget görög nyelven 27 kötetben örökítették meg. A Bibliát magyar nyelvre 1590-ben Károlyi Gáspár vezetésével fordították le. Olyan időben jelent meg az Evangélium Magyarországon, amikor a török megszállás miatt nagy szüksége volt az embereknek a jó hírre, a vigasztalásra. Az egyszerű ember számára az eredeti bibliai fordítás olvasása a régies nyelvezete miatt bonyolult. Ma már sokféle kiadás létezik. A legtöbb kiadásban már magyarázatok is szerepelnek az összefüggések jobb megértetéséhez. Egy időben törekvés volt arra, hogy képekbe sűrítsék bele az egyes üzeneteket. Így az olvasni nem tudó embernek ha egyszer a kép alapján elmondták a bibliai eseményt, az bármikor felütötte, fel tudta idézni az üzenet lényegét. Sokan szembeállítják egymással a hitet és a tudományt. Szerinte ez egy nagy csúsztatás, mert a hitet a hitetlenséggel, a tudományt a tudatlansággal lehet csak összehasonlítani.  „A kevés tudomány eltávolítja az embert az Istentől, de a nagy tudomány visszaviszi hozzá! Ma sokan úgy fogalmaznak, hogy a vallás magánügy, mások meg azt tartják, hogy a vallás a legszemélyesebb közügy. Példa erre a brémai bíróság falán lévő felirat is: "Ha mindenki betartaná a tízparancsolatot, akkor nem lenne ránk szükség!"

Az előadásokat követően Szécsi Ferenc kisegítő tábori lelkész és Oláh Emil őrnagy, tábori lelkész megáldották a teremben lévő szentírásokat.

Ezt követően értékelték a helyőrségben meghirdetett Bibliai Totót. Nyolcan válaszolták meg helyesen a 16 kérdést, ők tudták jól a bibliai eseményekkel kapcsolatos válaszokat. Többek között azt is, hogy a Biblia más néven a könyvek könyve és hogy ez a könyv az, amelyet eddig a legtöbb nyelvre lefordítottak.

A rendezvény befejezéseként a helyőrségi zenekar Katona János alezredes vezényletével régi katonaindulókat játszott a jelenlévőknek.