Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Vízzel árasztanák el a Hamász alagútjait

Szöveg: Kecskeméti József |  2009. január 9. 14:54

Amennyiben a gázai konfliktus elhúzódik, akkor a kőolaj hagyományos közel-keleti útjai igen veszélyessé válnak, s ennek következtében jelentősen nőhet az olaj ára – mondta a honvédelem.hu-nak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint Izrael számára nagyon drága ez a háború.

Az orosz költségvetést 50 dollár körüli hordónkénti kőolajárra tervezték – mondta lapunknak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: amennyiben ez nem teljesül, az orosz devizatartalék – ami egyébként a világon a negyedik legnagyobb – drasztikusan lecsökken. A közel-keleti, közelebbről gázai konfliktus jelentősen befolyásolhatja a kőolaj világpiaci árát. A térségben egyébként Szaúd-Arábiában a legolcsóbb kitermelni a nyersanyagot: költsége hordónként alig egy dollárra rúg. A királyság azonban olyan szociális és egészségügyi programot indított be, melyek könnyen csődközeli helyzetbe juttatják, amennyiben tartósan alacsony lesz a kőolaj világpiaci ára.

Hasonló a helyzet Iránban is, azzal a különbséggel, hogy ott választások is lesznek. Nógrádi György hangsúlyozta: most ennek kimenetele teljesen kiszámíthatatlan, hiszen a választásokon indulni kívánó erőkre még a legfőbb vallási vezetőknek is rá kell bólintania. A kőolaj ára egyébként a konfliktus hírére jelentősen nőtt: míg egy hordó nyersanyag december 19-én 32 dollár volt, december 29-re már 39,82 dollárra nőtt, s az évé végére a 40 dollárt is elérte. A biztonságpolitikai szakember azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban a kőolaj árára vonatkozó becslés – így a 200 dolláros hordónkénti ár – tévesnek bizonyult. Egy biztos: mind Gáza, mind pedig Izrael kőolajban és földgázban egyaránt szegény.

Utóbbi számára pedig – Nógrádi György szerint – igencsak drága a mostani háború. Ezt jelzi, hogy a zsidó állam december 29-én jelentősen leértékelte valutáját, s az izraeli tőzsde is rövid idő alatt kilenc százalékot veszített az értékéből. Amennyiben még további hetekig elhúzódna a konfliktus, jelentősen nőne a kőolaj világpiaci ára. Emiatt Szaúd-Arábia akár nyertese is lehetne a konfliktusnak, ám a biztonságpolitikai szakértő óvatosan fogalmazott ezzel kapcsolatban: mint mondta, a királyi család gyűlölt szimbólum az országban, a 2001. szeptember 11-ei merényletek elkövetőinek nagy része ebből az államból érkezett, ráadásul a királyság jó viszonyt ápol a bin Laden családdal. A világgazdasági válság miatt is nehezebb helyzetbe kerülhetnek az olajtermelő országok.

Az is kérdés, hogy elhúzódik-e addig a háború, hogy az érzékelhető legyen a kőolaj árában. Izrael Gázában akkor fejezi be a hadműveleteket, ha az Egyiptom felé irányuló összes alagutat megsemmisítette – mondta Nógrádi György, aki hangsúlyozta: erre két terv is született. Az egyik szerint az egyiptomi-gázai határon egy mély árkot ásnának, melyet betonnal öntenének ki. Egy amerikai terv értelmében pedig a kialakítandó széles és mély árokba tengervizet engednének. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte: a Hamász számára az utánpótlás biztosító alagutakban egyébként számosan érintettek: Szudán éppúgy, mint Egyiptom. A beduinok – akik cserébe drogüzleteket bonyolíthatnak – és a Hezbollah is kivette részét az alagutak kialakításában és a csempészetben.

Mindezek miatt még nem tudni, hogy meddig húzódhat el a konfliktus. Izrael célja, hogy teljesen felszámolja a Hamász katonai tevékenységét – mondta Nógrádi György. Az is árnyalja a képet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül az Amerikai Egyesült Államok legutóbb tartózkodott, amikor tűzszünetre akarták felszólítani a konfliktus részt vevőit. Washington egyébként Izrael stratégiai szövetségese, s hozzá fűződő külpolitikájában Barack Obama beiktatásáig, vagyis január 20-ig nem várható semmiféle változás. A zsidó állam a palesztinok részéről egyedül Mahmúd

Abbászt fogadja el tárgyalópartnernek, az ő mandátuma viszont lejárt – igaz, meghosszabbították. Mindazonáltal a Palesztin Felszabadítási Szervezet is megosztott.

Ami biztos: a mostani háborúval Izrael kiköszörülte a libanoni háború csorbáját – mondta Nógrádi György, aki szerint viszont a fegyverszünet és a térség békéje még igencsak kérdéses. A Hamász nem hajlandó tűzszünetet kötni. Sőt alig várja, hogy Izrael bevonuljon Gázába, mert – egy városi harcban – nagy veszteséget okozhatnának Izraelnek. A zsidó állam bevonulása mellett pedig számos pro és kontra érv szól. Ugyanakkor jelenleg még inkább arról szól Izrael harci tevékenysége, hogy miként tudja megsemmisíteni a Hamász katonai szárnyát, anélkül, hogy jelentős veszteségeket szenvedne el egy „gerillaharcban". Arról egyébként, hogy indítanak-e egy átfogó szárazföldi hadműveletet, a háromtagú izraeli ügyvezető kormány dönt majd.