Vonalvédelem - a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2022. június 13. 9:41Az Attila-vonal kiépítésének története, illetve Budapest második világháborús ostroma minden bizonnyal ismerős a 20. századi magyar hadtörténelem iránt érdeklődők számára. Sokkal kevésbé köztudott ugyanakkor, hogy a főváros védelmére már 30 évvel korábban, az első világháború idején is történtek előkészületek.
Az Osztrák–Magyar Monarchia szempontjából 1914 őszén kedvezőtlenül alakultak a hadiesemények: Galíciában az orosz csapatok rendületlen támadása feltartóztathatatlannak tűnt, a przemysli erődrendszer bekerítése után pedig tovább fokozódott a cári erők nyomása. 1914 szeptemberében valós veszéllyé vált, hogy az ellenséges csapatok betörnek a Magyar Királyság területére. Ha az antant eléri a Monarchia belsejét, illetve beveszi a fővárosait, Bécset és Budapestet, az a teljes vereséget jelentette volna a dunai birodalom számára. A katonai összeomlást megelőzendő, az osztrák–magyar hadvezetés elrendelte a magyar főváros megerődítését, mert amennyiben az orosz csapatok átkelnek a Kárpátok vonalán, egészen Budapestig semmi sem állja az útjukat. Nem volt ugyanis komolyabb védelmi rendszer kialakítására alkalmas terepszakasz, ahol fel lehetett volna tartóztatni egy esetleges offenzívát. A várost védelmi szakaszokra osztották, majd 1914. augusztus végétől megkezdték az építési munkálatokat. A kulcsfontosságú pozíciók biztosítására megerődített támpontokat hoztak létre – gyalogsági harcárkokkal, géppuska- és tüzérségi lőállásokkal, műszaki akadályokkal – amelyeket árokrendszer kötött össze egymással. A levéltári források kiterjedt föld alatti járatokat is említenek, és mivel az Osztrák–Magyar Monarchia területén az első világháború idején több városban épült hasonló alagútrendszer, így Budapest tekintetében is csak az a kérdés, hogy ezek a járatok az idők folyamán elpusztultak vagy napjainkig fennmaradtak.
További részletek a Magyar Honvéd magazin június 10-én megjelent számában!
