Zavargások Észak-Írországban, rendkívüli ülésre hívták össze a belfasti parlamentet

Az ír sziget egyesítését pártoló katolikus és a többségében britpárti protestáns közösségek csoportjai Belfast, Carrickfergus, Londonderry, Newtownabbey és Ballymena több pontján csaptak össze, Molotov-koktélokat, köveket hajigálva egymásra és a rendőrökre. Belfastban egy városi autóbuszt is felgyújtottak.

Az észak-írországi rendőrség csütörtöki beszámolója szerint a reggelig tartó zavargásokban hét rendőr sérült meg.

A mostani konfliktus tavaly júniusig nyúlik vissza, amikor Bobby Storey, a radikális katolikus britellenes mozgalom egykori legnagyobb fegyveres szervezete, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnöke elhunyt, és temetésén kétezren gyűltek össze a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások megsértésével.

A temetésen jelen volt Michelle O'Neill észak-írországi miniszterelnök-helyettes, a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin alelnöke, Gerry Adams, a párt volt elnöke, Mary Lou McDonald, a Sinn Féin jelenlegi elnöke és a párt kéttucatnyi más vezető tisztviselője is.

Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője vizsgálatot kezdeményezett a Sinn Féin-politikusok ellen és lemondásra szólította fel az észak-írországi rendőrség (PSNI) főparancsnokát, Simon Byrne-t.

Az észak-írországi vádhatóság decemberben vizsgálatot kezdett a katolikus párt vezetői ellen a korlátozások megsértése címén, de végül úgy döntött, hogy nem indít hivatalos vádeljárást az ügyben. A protestáns közösségekben ez erőteljes visszatetszést keltett, és több más, régóta parázsló feszültségforrás mellett ez is a felszínre tört a mostani zavargások helyszínein.

Az összecsapásokat a belfasti parlament - épülete után közkeletű nevén a Stormont - protestáns és katolikus pártjai kivétel nélkül elítélték, és támogatták a törvényhozás csütörtöki rendkívüli ülésének összehívását.

Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás alapján Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kormány nem alakítható.

A megbékélési folyamat eredményeként a DUP és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.

A nagypénteki megállapodás fő vívmányai közé tartozik az is, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír-északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik.

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, hogy miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a Brexit után, tekintettel arra, hogy ez a határszakasz a Brexit óta az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára.

Tavaly karácsonykor, számos sikertelen forduló után megállapodás született erről is, de a kérdés változatlanul komoly konfliktus forrása az észak-írországi és a brit kormány, valamint az észak-írországi felekezetek között.

Egyes elemzői vélemények szerint ez a feszültség is hozzájárult a mostani zavargások kirobbanásához.